A berlini kormány a jelek szerint készen áll arra, hogy adattolvajoknak fizessen az adócsalók adatait tartalmazó lemezért. Nemzetközi bonyodalmat és belföldi politikai feszültséget is kockáztatnak ezzel a németek, de abban bíznak, hogy akár kétszázmillió eurónyi, eddig Svájcban rejtegetett adó nyomára bukkanhatnak.
,,Amennyiben az adatok használhatók, úgy mindent meg kell tennünk a megszerzésük érdekében" — Angela Merkel német kancellár így reagált a Spiegel szerint azokra a felvetésekre, miszerint etikus-e, illetve jogszerű-e azokért a lopott banki adatokért fizetni, amelyek alapján akár kétszázmillió eurónyi be nem fizetett adó nyomára bukkanhatnak a berlini hatóságok.
Az egyre nagyobb nemzetközi hullámokat vető adatügy azzal kezdődött, hogy januárban ismeretlenek svájci számlainformációkat tartalmazó CD-vel megkerestek egy meg nem nevezett német szövetségi államot, és felajánlották: 2,5 millió euróért a hatóságok rendelkezésére bocsátják az adatokat. A számlaegyenlegek azért lehetnek érdekesek, mert 1300—1500 német adófizető állampolgár adóelkerülését bizonyíthatják. Amennyiben Berlin hozzájut ezekhez az információkhoz, jogi lépéseket tehet azokkal a tehetős németekkel szemben, akik a hatóságok elől Svájcba menekítették vagyonuk egy részét.
Hivatalos döntés egyelőre nincs ugyan, de Merkel szavai egyértelműen arra utalnak, Berlin a várható politikai és diplomáciai bonyodalmak ellenére is készen áll arra, hogy megvegye a CD-t. A német kormánynak jól jönnének az adatok: egyrészt azonnali bevételhez jutna a kincstár a pótlólagos befizetésekből, másrészt jót tenne az adófizetési morálnak, ha kiderülne, hogy az évszázados svájci adótitok intézménye sem védi meg az adócsaló németeket a törvény szigorától.
A német kormány a legális utat keresi, közölte Wolfgang Schäuble belügyminiszter, aki szerint a kabinet ugyanazt az utat követi majd, mint 2007-ben, amikor egy liechtensteini bankról kaptak titkos — és feltehetően szintén lopott — információkat. Akkor az adatok révén 180 millió euróval gazdagodott a költségvetés egyetlen év alatt, miközben csak ötmillió eurót kellett értük fizetni.
Ám az ügy diplomáciai oldala nagyon kényes, Svájc ugyanis rögtön közölte, hogy semmilyen formában nem hajlandó együttműködni a németekkel, amennyiben lopott adatok képezik a vizsgálat alapját. A svájci liberálisok szerint a költségvetési bevételek biztosítása érdekében nem lehet átgázolni a jogállamon, Pirmin Bischof kereszténydemokrata politikus pedig egyenesen valamiféle modern bankrabláshoz hasonlította az adatvadászatot. Thomas Sutter, a svájci bankszövetség elnöke szerint a németeknek nem megvásárolniuk kellene az adatokat, hanem le kellene tartóztatniuk a tolvajokat, a CD-t pedig vissza kellene szolgáltatni a svájciaknak, Hans-Rudolf Merz svájci belügyminiszter pedig egyértelművé tette: az adatlopás Svájcban illegális tevékenység, és sérti az ügyfelek érdekeit. Németországban Merkel kritikusai szintén a lopott áruval való kereskedést róják fel, még a kancellár politikai szövetségesei is.
Az ügyletet az is bizonytalanná teszi, hogy egyelőre nem tudni, pontosan milyen adatokról van szó, és azokhoz hol juthatott hozzá a névtelenségbe burkolózó adatárus. A Bloomberg szerint tavaly decemberben Eveline Widmer-Schlumpf svájci igazságügyminiszter bejelentette, hogy adatlopási ügyben nyomoznak az HSBC bankház genfi részlegénél, illetve hogy az itt ellopott információkkal európai kormányokat kerestek meg. Nem csak az homályos, hogy pontosan milyen adatokról egyezkednének a németek, hanem az is, hogy kivel. A Financial Times német kiadása korábban azt közölte, hogy a németekkel Hervé Falciani üzletelne — ő volt az az egykori banki informatikus, aki tavaly a francia hatóságok kezére adott adatokat az HSBC francia ügyfeleiről, szintén adóelkerülési üggyel kapcsolatban. Falciani a lepoint.fr francia portálnak azonban azt nyilatkozta, hogy ezek az értesülések hamisak.
A svájci banktitok elleni támadások a gazdasági válsággal váltak intenzívvé. Svájc tavaly márciusban arra kényszerült, hogy elfogadja az OECD új transzparenciaszabályait, és ezzel lekerüljön az úgynevezett szürke zónák listájáról. Később az Egyesült Államokkal keveredett vitába a banki adatokkal kapcsolatban Svájc, az amerikai hatóságok szerint ugyanis amerikai állampolgárok 15 milliárd dollárt rejtettek el a svájci UBS-nél, a bank azonban nem volt hajlandó engedni a nyomásnak, az ugyanis szerintük sértette volna a nemzetközi jogot és Svájc szuverenitását. Az amerikai vitás ügy máig nem ért véget. (origo-fer)
