A hagyományos csütörtöki kisfarsanggal kezdődik és ,,farsangfarkáig", azaz húshagyókeddig tart az idei mohácsi busójárás, amelyen több mint ötszáz busó jelmezes fogadja majd a látogatókat. Több tízezer érdeklődőre, köztük külföldiekre is számítanak február 11. és 16. között.
A karnevál első napja a gyermek kisbusók farsangolásával kezdődik, a szabadtéri színpadon néptáncegyüttesek és busó csoportok szórakoztatják majd az érdeklődőket. Farsangvasárnap délelőtt megkezdődik a busó készülődés a Bödönhajós csoporttal és a Sokadija zenekarral, emellett busómaszk-faragás, délszláv zenei parádé és sokac táncház szórakoztatja a nagyérdeműt. A busójárás fő napján kora délután a szigeti busók csónakon átkelnek a Dunán, majd busóavatás és felvonulás veszi kezdetét. Ezt követően a Duna-partról vízre bocsátják a farsangi koporsókat, a Széchenyi téren pedig busó körtánc és máglyagyújtás lesz. Az estét sokac bál zárja. Hétfőn a busók hagyományos házról házra járását tekinthetik meg a Mohácsra érkezők. Húshagyókedden az idei utolsó farsangolás kezdődik a város utcáin, délután pedig ismét máglyagyújtás és koporsóégetés lesz a Széchenyi téren.
Az utóbbi évtizedek kemény munkájával a szervezők színvonalas programsort teremtettek, és sokat tettek azért is, hogy a busók újra eredeti ruhát, rémisztő álarcot öltsenek, mégis barátságos, vendégszerető figurák legyenek. Nem véletlen, hogy az UNESCO felvette a rendezvényt a szellemi kulturális örökségek sorába.
*
Carlo Goldoni egy vígjátékának bemutatójával és a hagyományos karneváli menettel vette kezdetét szombat este a velencei karnevál, amely több százezer turistát vonz a lagúnák városába farsang idején. A hagyományos ,,angyal repülését" (Volo dell’angelo) vasárnap délben tartották: egy konfettifelhőbe burkolózott ifjú szépség leugrott a Szent Márk téren emelkedő 99 méter magas harangtoronyból az ünneplő tömeg közé. Ez a megtiszteltetés idén a 22 éves Bianca Bramdolini D’Addának jutott, aki Gianni Agnelli, a Fiat-gyár egyik tulajdonosa testvérének az unokája. Február 16-ig a lagúnák városában több száz zenei, színházi és táncrendezvényre kerül sor.
Az oklevelekben először 1094-ben szerepel a velencei karnevál. Másokhoz hasonlóan az volt a jelentősége, hogy a hosszú tél után megünnepeljék a tavasz beköszöntét. Az elnevezés a carne vale kifejezésből ered, ami annyit jelent: éljen a hús, utalva a nagyböjtöt megelőző farsang időszakára, amikor szabad volt húsételeket enni.
*
A természet- és a környezetvédelem jegyében A kék bolygó királya címmel rendezik meg február 12-től 28-ig a híres nizzai karnevált, amely az egyik legnagyobb ilyen mulatság a világon. Dél-Franciaország ötszázezer lakosú tengerparti nagyvárosába évente több mint egymillió ember érkezik, hogy élvezze az egyre színesebb, látványosabb téltemető vigasságot. A Földet mint kék bolygót a már elkészült plakátokon a mesebeli békakirály öleli magához. Mivel a téma az ökológia, ezért az extravagáns kosztümökben felvonulók, a gólyalábasok a Föld történetét elevenítik fel. A természetvédelem jegyében húsz olyan, virágokkal díszített kocsi fog végiggördülni a főutcán, amelynek szén-dioxid-kibocsátását maximálták — olvasható a www.nicecarnaval.com honlapon. Január végétől a városban és környékén virágzik a mimóza, nagy üvegházakban pedig a felvonulást díszítő virágok — szegfűk, gerberák, verbénák — tömegét tenyésztik a karnevál idejére. Ezer muzsikus és táncos szórakoztatja majd a vendégeket platós, feldíszített teherautón vonulva. Esténként tűzijátékban gyönyörködhet a szórakozni vágyó tömeg. A karnevál idejére a várost is feldíszítik, kirakatversenyt rendeznek, mert a karnevál előkészítése és megrendezése komoly iparággá fejlődött. Az ott élő családoknak ad hagyományos munkát a vigadalom, másrészt pályázatokat írnak ki nemcsak az utcák díszítésére, hanem felvonuló bábok, humoros figurák megtervezésére is.
