Január 27-én (Makrogazdasági helyzetelemzés) utaltunk arra: a továbbiakban megvizsgálandó az is, milyen mértékben nehezíti meg az Európai Unió erőfeszítéseit a folyamatosan növekvő munkanélküliség és a görögországi intézkedések kimenetele. Eddig kevés szó esett a súlyos betegségben szenvedő Görögország pénzproblémáiról, mai fejtegetésünkkel igyekszünk azokat is reflektorfénybe állítani.
Makrogazdasági megvilágításunkat a budapesti Világgazdaság és a bukaresti Capital elemzőinek véleményére alapozzuk, akik egyöntetűen jelentik ki, hogy az euró bevezetése óta egyetlen államnak sem voltak olyan komoly pénzügyi nehézségei, mint amilyenekkel Európa nagybetege, Görögország küzd jelen pillanatban. Némely hangok szerint néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyvek elevenednek meg, és nem kevesebbet helyeznek kilátásba, mint azt, hogy Görögország visszalép az euróövezetből, fizetőképtelenné válik, és egyre mélyebbre süllyed. Mások azt hangoztatják, gyakorlatilag kevés ennek az esélye, bár el kell ismerni, hogy a görögök rossz lóra tettek, amikor azt hitték, nyugodtan napozhatnak gyönyörű tengerpartjaikon, mert a testvérállamok majd csak segítségükre sietnek, ha bekövetkezik a baj. Pofára kellett esniük azonban, amikor az unió pénzügyminiszterei kijelentették: együttérzésükre ne is gondoljanak. Gondjaikat maguknak kell megoldaniuk.
Az Európai Unió, bár tagadja, a színfalak mögött nyilvánvalóan fél a görögök pénzügyi betegsége miatt, hisz nagyon könnyen maga is kutyaszorítóba kerülhet, mert igenis, fennáll egy esetleges athéni államcsőd veszélye. A Világgazdaság szakértői a következő információkat közölték: a már most a GDP 110 százalékát kitevő államadósság-állományon ülő és idei deficitvárakozásait pár hete 12,7 százalékra növelő athéni kabinet azután ismerte el hivatalosan a helyzet súlyosságát, hogy a Fitch hitelminősítő — tíz év óta először — leminősítette Görögország besorolását. ,,Vagy mi küzdjük le az államadósságot, vagy az pusztít el bennünket — fogalmazott a szocialista kormányfő. George Papandreu helyzetét nagymértékben nehezíti azonban, hogy miközben az esetleges megszorítások miatt súlyos utcai zavargások dúlnak Athénban, a hitelezők az október 4-i parlamenti választás előtt elhangzott költekezési ígéretek feladására próbálják rászorítani a kabinetet."
Görögország problémái Romániára nézvést nem jelentenek különösebb veszélyt, de azt sem tehetjük, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ottani fejleményeket. Nálunk a múlt évi költségvetési hiány beilleszkedett a 7,3 százalékos célkitűzésbe, és szakértők szerint idén 5,9 százalék alá fog csökkenni. Míg a görögök államadóssága nemzeti jövedelmüket 13 százalékkal meghaladja, addig Románia teljes adósságállománya a GDP 30 százalékánál kevesebb, európai viszonylatban is a legkisebbek között található. Ahhoz, hogy Románia is az euróövezethez csatlakozhasson, államadóssága nem lehet több, mint a GDP 60 százaléka. Ebből a szempontból az ország megfelel az elvárásoknak. Ez az egyetlen kritérium, melyet máris teljesítettünk az euró bevezetésének feltételei közül.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy 2008 óta a nemzetközi hitelminősítők nem csökkentették Románia besorolását, és a közelmúltban az ügynökségek pozitív gazdaságfejlődési elmozdulást jósoltak.
Mégis, az eurónak mint egységes fizetőeszköznek a bevezetése Romániában egyelőre csak álom marad, mert az Európai Unió részéről semmiféle feltételteljesítési enyhítésre nem számíthatunk. Az unió ugyanis ráeszmélt, ha egyes újonnan belépő országok számára engedményeket tesz, az más államok esetében üt vissza. A bukaresti Capital elemzői a görög példa kapcsán megjegyzik: Románia még csak nem is álmodhat arról, hogy az Európai Unió enyhíteni fog az euró bevezetésének feltételein, és az Európai Központi Bank minden ország előtt leengedi sorompóit, amennyiben azok nem hajlandóak tiszteletben tartani a velük szembeni elvárásokat. Itt nem a politikai töltet a mérvadó, mint az EU-csatlakozás és a NATO esetében — az euró bevezetése konkrét célokat, számokat és pénzügyi standardokat feltételez.
Visszatérve a görög valóságra: az európai közösségi döntéshozóknak is el kell fogadniuk, hogy Görögországnak előbb-utóbb mentőövet kell dobniuk, de ez irányú határozatuk még várat magára. A Világgazdaság ezzel kapcsolatban a következőket írja: ,,szinte biztosnak tekinthető, hogy az euróövezet mentőövet dobna Görögországnak, ha esetleg közvetlenül fenyegetné az államcsőd veszélye. Egy ilyen akció után azonban a fiskális szabályoknak a korábbinál keményebb számonkérésére számíthatna a pénzügyi adatait több ízben is kozmetikázó Athén Brüsszel részéről."
