Sorozatunkat néhány zárótanáccsal zárjuk a növényeiket télen is jól gondozni akaróknak.
Az öntözővíz. Szóltunk már az öntözés téli mértékletességéről. A túlöntözés több kárral jár, mint haszonnal. Úgyszintén a kemény (mészben gazdag) víz is. Ezért a mostani hóbőség igen alkalmas arra, hogy szobahőmérsékleten megolvasztva lágy vízként öntözzünk vele. Ha fehér mészszemcsék fedik cserepünk talajának felszínét, biztosak lehetünk a kemény ivóvizünk ártalmasságában, amely még a fertőtlenítésre használt — szintén nemkívánatos — klórt is tartalmazza. Ha csapvizet használunk, azt előzőleg forraljuk fel!
Ha ujjunkat kb. 2 cm-re bedugjuk a talajba, és az nyirkos, növényünk még nem igényli a vizet.
Téli virágok, színes levelek. Vannak télen (is) virágzó szobanövényeink. Ilyenek a primula, ciklámen, mikulásvirág, begónia, karácsonyi kaktusz, fokföldi ibolya (felvételünk), azálea. Hasonlóképpen vannak növényeink, amelyek levelük alakjával, változatos színükkel gyönyörködtetnek. Ilyenek az alokázia, begónia boweri, indás kőtörőfű, nyíllevél, pálmák stb. A kevés fény miatt a színes vagy fehér-zöld levelek zölddé válhatnak, de ez ne zavarjon, tavasszal visszanyerik eredeti színüket.
A télen is virágzók közül talán a két legkedveltebb (és leggyakoribb is) a ciklámen és a fokföldi ibolya. Nem kedvelik a magas hőmérsékletet (legfennebb 16 C°-ot), és az öntözést alulról, a levelek nedvesítése nélkül végezzük. Az afrikai (fokföldi) ibolya nem virágzik, ha 16 foknál hidegebb, sötétebb, árnyékos helyen tartjuk.
Az üzletekben vásárolt szobanövények általában tanáccsal ellátott jelzőlapocskákkal kerülnek forgalomba. Tartsuk be az ott leírt utasításokat.