Mikulás Dzurinda, az SDKU elnöke novemberben kezdeményezte a széles körű ellenzéki együttműködés, esetleg választási koalíció létrehozását. A tárgyalásokra meghívót kapott a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd is, amely a magyar―szlovák együttélés pártjaként határozza meg magát. Az MKP és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) azonban már az első decemberi megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy az önálló indulást részesíti előnyben.

A felmérések szerint egyre népszerűbb SaS hajlandó lett volna koalícióra lépni az SDKU-val azzal a feltétellel, hogy az ellenzéki koalíció választási listáját nem Dzurinda vezeti. Dzurinda később a párt közelmúltban nyilvánosságra hozott, régebbi tisztázatlan finanszírozási ügyei miatt ugyan bejelentette, hogy nem indul a választáson, de pártelnöki tisztségét megtartotta. A két párt újabb tárgyalásai a választási koalícióról azonban nem hoztak eredményt. Richard Sulík, az SaS elnöke ennek okaként éppen a tisztázatlan múltbeli finanszírozási ügyeket említette. A SaS országos vezetősége kedden este aztán úgy döntött, hogy nem lép választási koalícióra Dzurindáékkal.

Csáky Pál, az MKP elnöke ismételten kijelentette, hogy pártja önállóan kívánja megméretni magát a választáson, s bízik a sikerben. A Híd jelezte, hogy hajlandó lenne választási koalíciót kötni az MKP-val, de elutasításra talált. A Bugár Béla vezette párt más ellenzéki és parlamenten kívüli pártokkal is tárgyalt, de választási koalíció nem született. Ugyanakkor megegyezés jött létre arról, hogy a Polgári Konzervatív Párt (OKS) jelöltjeit a Híd választási listáján indítja. Az OKS első jelöltje a 13. helyet foglalja el, majd a későbbi minden tízből egyet. A Híd és a Szlovákiai Konzervatív Demokraták (KDS) együttműködési kísérlete azonban nem vezetett sikerre.

A kormánykoalíció három pártja ― az Irány-Szociáldemokrácia (Smer), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) ― már korábban bejelentette, hogy önállóan méreti meg magát júniusban. A választás nagy esélyese a Robert Fico vezette Smer, amelynek népszerűsége a felmérések szerint 40 százalék körül mozog. Nagyon megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen eséllyel indul a választáson az MKP és a Híd. Mindkét párt alapvetően a magyar szavazókra támaszkodik. A felmérések szerint mindkettő népszerűsége hat százalék körül mozog, s az MKP-é általában valamivel magasabb, mint a Hídé.