A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet huszonhárom országot minÅ‘sÃtett adóparadicsomnak, de öt állam idÅ‘közben különmegállapodást kötött Párizzsal az adóügyi információcserérÅ‘l.
Franciaország feketelistája 2011. január 1-jéig érvényes: Párizs legközelebb egy év múlva vizsgálja felül, hogy az általa megjelölt államok közül melyek tettek előrelépéseket a pénzügyi átláthatóság terén.
Európai ország nincs a megnevezett államok között, de három közép-amerikai állam is szerepel a listán: Costa Rica, Panama és Guatemala, valamint az Antillák szigetei közül Dominika, Szent Lucia, Szent Vincent és a Grenadin-szigetek. A listára került többek között még Brunei, a Fülöp-szigetek és Libéria is.
Párizs úgy kÃvánja büntetni a tizennyolc adóparadicsommal együttműködÅ‘ cégeket, hogy a megjelölt országokban jelen lévÅ‘ francia vállalkozások passzÃv jövedelmeire (osztalék, kamat, jogdÃj) kivetett forrásadót ötven százalékra emeli március 1-jén a jelenlegi átlagosan 15 százalékról.
Másik jelentős változás az anyacégnek fizetendő osztalék megadóztatása: jelenleg egy francia vállalkozás által a külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaság részére kifizetett (juttatott) osztalék 95 százalékos mentességet élvezhet az osztalékadó alól. Ezt a lehetőséget március 1-jétől nem vehetik igénybe azok a francia cégek, amelyek vállalattal rendelkeznek a listán szereplő országok valamelyikében.
A szenátus szerette volna, ha Svájc is rákerül az adóparadicsomok francia listájára, miután 2009 végén felfüggesztette az adóügyi információkat érintÅ‘, Párizzsal kötött megállapodáÂsának ratifikálását.
Ennek hátterében az a Svájc és Franciaország között diplomáciai viszályt is okozó ügy állt, amelyben a HSBC brit bankcsoport genfi leányvállalatának egyik francia informatikusa több ezer adatot tulajdonÃtott el és bocsátott a párizsi kormány rendelkezésére, amelyeket az fel is használt az adócsalók elleni harcban.
A francia kormány azonban nem támogatta Svájc adóparadicsommá nyilvánÃtását, mivel február 12-én a két ország illetékes hatóságai együtt jelentették be, hogy Bern folytatja a megállapodás ratifikálását.
(MTI—i.)
Több mint tÃzezer magyar üzletembernek lehet offshore vállalkozása — közli a Magyar Nemzet, amely szakemberekre hivatkozva azt állÃtja, hogy az adóparadicsomokba és offshore cégekbe menekÃtett magyar vagyonok összértéke meghaladja a kétezermilliárd forintot. A lap beszámolt arról, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai úgy döntöttek: szolgáltatásai közé felveszi az offshore cégalapÃtást. Az offshore társaság jó üzletnek tűnik, s nemcsak a nagy vagyonúaknak éri meg létrehozni. A lapnak nyilatkozó szakértÅ‘k szerint már évi egymilliós nyereséggel is hasznot hajthat az offshore forma.
