Mezőföld alulról építkezik

2010. február 25., csütörtök, Faluvilág

A szentkatolnai tanácsnál mindennek nyoma van. Az Imecsfalvától Mátisfalváig történő változásokra-gondokra bárki feleletet kaphat. Látogatásunkkor azért volt üres az önkormányzat frissen felújított székháza, mert naponta falugyűléseket tartottak, ahol csak amolyan ismétlésnek számítottak Tusa Levente polgármester évi beszámolói, mert a lakosság lépésről lépésre nyomon követte, hogy mit kért év elején, mit ígért a polgármester, és mi az, amit nem kapott meg egy-egy falu.

Inkább a számonkérés és a hogyan tovább napjai voltak ezek, mert a soron lévő gondokat a falugyűlésen tárgyalták meg, a falugyűlés előtt mondták el, hogy mit hogyan lehetett megvalósítani. Szentkatolna községben alulról építkezik az önkormányzat.

Iskolagondok

Hangos volt a Szentkatolnai Bálint Gábor-iskola udvara. Hamarosan még nagyobb lesz a zaj, mert késő ősszel félbe kellett hagyni az alapozási munkálatait annak a 150 férőhelyes sportcsarnoknak, melyet az iskola telkén építenek nyertes pályázatból. El lehet képzelni, hogy mekkora öröm ez Szőcs K. Ervin igazgató számára, aki amellett, hogy testnevelő tanár, a profi sport gyakorló szakértője és oktatója is. Szerinte a csarnok gyökeresen megváltoztatná a sportolási lehetőséget községszinten. Miközben dr. Borcsa János irodalomtörténésznek és az iskola magyartanárának (aki három évtizede oktat itt) retrospektív Bálint Gábor-kiállítását nézegettük a magyar irodalmi kabinetben, arról kérdeztük az igazgatót, hogy milyen veszély fenyegetheti (osztályösszevonás, pedagógusok elbocsátása, iskolák megszüntetése) a népes községi iskolahálózatot a fejkvótarendszer esetleges bevezetése nyomán?

— A mi iskolaközpontunk 85 százalékos fedettségi mutatót kapott a megyétől — mondta —, ami azt jelenti, hogy a 15 százalékos különbséget valamiképpen át kell hidalni. Isten őrizzen, hogy iskolát meg kelljen szüntetni. Létszámcsökkenés miatt egy posztot, sajnos, így is le kell építenünk a három tanerős katolnai óvodából. Felső tagozatunk nincs veszélyben, sem itt, sem pedig Martonfalván. A polgármesterrel közösen kidolgoztunk egy olyan stratégiát, ami megőrizné a jelenlegi struktúrát, és megpróbálnának úgy lobbizni, hogy az említett különbséget rendezzék számunkra.

— Mi lesz a sorsa az egyre romló imecsfalvi Cserey-kúriának, melyben most óvoda és iskola működik, de tanácsi tulajdonban van? Ké­zen-közön nem kellene teljesen letatarodnia az épületnek. Tudtommal itt volna jó berendezni a Csereyné Zathureczky Emília állandó jellegű kiállítást, itt lenne székhelye a hasonnevű pártoló baráti társaságnak is. Ettől a gondolattól és segítségtől a Székely Nemzeti Múzeum vezetősége, személyesen Vargha Mihály igazgató nem zárkózik el.

— Az önkormányzat segített. Megújult az épületbelső, hogy lehessen benne oktatni, de mivel műemlék, külső javítása, esetleges strukturális változtatása, rendbehozatala nagyobb gond, és költséges — mondotta az igazgató. — Egyelőre én sem látom, hogy ebben a válságos időben, miként lehet ennek nekikezdeni.

A katolnai iskolában mindig találkozunk újdonsággal. Jakab Jolán tanár, a Bálint Gábor-emlékek lelkes ápolója elmondta, hogy tartják a kapcsolatot a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvánnyal (GURA). Velük közösen megpályázott, májusban sorra kerülő eszperantós rendezvényen vennének részt Pé­csett, Európa kulturális fővárosában, ahol az egyik, felavatásra kerülő szökőkút Szentkatolnai Bálint Gábor nevét fogja viselni. Egymás történelmét kölcsönösen megismerni témával pályáztak a szegediek — mondta, s ha nyerő lesz a pályázat, negyven tanulóval ők is fellépnek egy ilyen jellegű interaktív programban. Amolyan szórakozva hasznos vakációja lenne ez a tanulóknak.

Falugyűlések

A katolnai önkormányzat Hatolykán kezdte meg a falugyűlések sorát. Ezt követte Kézdimartonfalva, Kézdimárkosfalva. A szentkatolnai tanácskozás után került sor az imecsfalvi falugyűlésre. Mi éppen a martonfalvi falugyűlés közepébe cseppentünk, ahol mindenki a településfejlesztés mellett hadakozott. Elé­gedettek voltak, hogy gyalogjárót építtetett és parkosított a faluban a községvezetés, sürgették az I—VIII. osztályos iskola javítását, közmunkájukról biztosították a polgármestert, ha megépítteti a falu ravatalozóját.

Az asztalok mellett ültek az önkormányzati alkalmazottak: osztották a fapénzt, bevették az adókat, a szemétdíjat a lakosságtól.

Kovács Dezső református megyebíró elmondta, hogy az egyház biztosítani fogja a ravatalozó számára a helyet a közös temetőben.

Nem múlott el a farsang sem kulturális esemény nélkül — toldotta hozzá Molnár Botond községi képviselő —, tartalmas, szép rendezvény közepette tartották meg a faluban a nagykorúsítási ünnepséget.

A polgármesteri beszámolóban sok mindenről szó esett a falvakban: az infrastruktúra fokozatos és arányos fejlesztéséről, a hatolykai gyógyfürdő befejezéséről, a Mezőföldön áthaladó megyei út újabb javításáról, ami minden települést érintett.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 463
szavazógép
2010-02-25: Életutak - :

Erdővidéki faluból Erdély ormaira (A nyolcvanéves Egyed Ákos akadémikus vall életérő)

Egyed Ákost aligha kell bemutatni. Az erdővidéki Bodosban 1929. november 25-én született történész, akadémikus több mint hat évtizedes, mindenekelőtt az 1848—49-es forradalom erdélyi eseményeire, valamint Erdélynek a kiegyezéstől (1867) az első világháború kirobbanásáig (1914) terjedő történetével foglalkozó munkásságát önálló, illetve társszerzőként jegyzett kötetek, szakcikkek és tanulmányok sokasága fémjelzi.
2010-02-25: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Bardoci jövőnéző

A Kormosfej településein pozitívra fordult a gyermekszaporulat. Ebben a népességrobbanásról ismert Székelyszáldobos vezet, ahol azonban a helybeli roma tanulók teszik ki a tankötelesek oroszlánrészét. A szigorúan vett demográfia, no meg a kedélyeket riogató fejkvótarendszer szempontjából azonban semmilyen jelentősége sincsen annak, hogy milyen a nemzetiségi összetétel egy adott iskolában.