ANTAL BÉLA, Uzon. Iskolás gyermek voltam, amikor Sztálin meghalt, de emlékszem arra, hogy meghúzták a harangokat. Amikor Beke György írót temettük, akkor is szóltak a harangok, az egyik tévécsatornán éppen Beke beszédének hátteréül. Kisgyörgy Zoltán is tartott vetített előadásokat harangjainkról, ezek értékéről és érdekességéről. Tudjuk, hogy 1848-ban sokat beolvasztottak azért, hogy ágyút öntsenek belőlük — éppen ezért, ha már ágyúzni nem lehet, talán jó lenne a március 15-i ünnepségeken is megszólaltatni harangjainkat.
F. Á., Sepsiszentgyörgy. Emberségből, becsületből jelesre vizsgázott az árkosi Lőrincz Emőke és Levente, aki megtalálta elveszett pénztárcámat irataimmal együtt, és időt, fáradságot nem kímélve lakásunkra elhozta. Köszönet érte és tisztelet, cselekedetükkel nem csak nekem tettek jót, hanem példát is mutattak.
Z. L., Sepsiszentgyörgy. A mellékelt képen a Hőközpont utcai (,,dollárpiaci") parkoló látható.
A látvány önmagáért beszél, csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy hetente háromszor mosatom az autómat, naponta többször pucolom a cipőmet, és mégis mindig koszos gépkocsival és sáros lábbal járok, mert ezt a sarat kikerülni képtelenség. Ha már úgyis jön a tavasz, a javítások ideje, a Háromszéken keresztül megkérdem a városgazdát: mi lenne, ha nem szednék fel minden héten a járdaszegélyt a főtérről és környékéről, és a tökéletes aszfaltra nem húznának még egy új réteget csak azért, hogy valamivel foglalkozzunk és költsük a pénzt? Mi lenne, ha egy hetet kihagynának, hátha abból meg lehetne csinálni a parkolót? Azt az ,,egyirányú" járdát, amit itt raktak, nem is fotózom le, mert nevetséges: két ember egymás mellett nem fér el rajta, pedig hely lett volna bőven. Talán inkább ezeket a képeket kellene kitenni a központban azok helyett, amelyek a polgármesterünket dicsérik elődje érdemeiért. Ezek legalább a saját megvalósításai!
