Sötét aszteroidákat fedeztek fel

2010. március 17., szerda, Magazin

Húsz, korábban ismeretlen, sötét aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel a Föld közelében a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdja, amelyet decemberben állítottak pályára.

E kisbolygók többsége a rájuk eső napfénynek alig egytizedét tükrözik vissza. Van közöttük egy szurokfekete is, amely csupán a napfény öt százalékát sugározza vissza — olvasható a Discovery Channel (http://news.discovery.com) hírei között. Az égi objektumok a tudósok feltételezése szerint ,,kimerült, inaktív" üstökösök is lehetnek, amelyek nem jelentenek veszélyt a Földre. Az viszont rejtély, hogy hogyan kerültek a Föld közelébe.

,,Ezek az aszteroidák sokat elárulhatnak nekünk a Naprendszer törté­netéről, annak kialakulásáról" — hangsúlyozta Amy Mainzer, a Föld közeli objektumokat kereső WISE-projekt vezető kutatója. Hozzátette: még csupán az első adatokat közvetítette a WISE, így korai bármit is mondani arról, hogy valójában mekkora lehet ez az aszteroidapopuláció. Az újonnan felfedezett kisbolygók a napfény tíz százalékát tükrözik vissza, így nagyon nehéz, ha éppenséggel nem lehetetlen felfedezni a látható fény tartományában működő távcsövekkel. A WISE az aszteroidák által kibocsátott hő révén bukkant a kisbolygók nyomára.

A most felfedezett objektumok ferde pályán mozognak, ennek alapján Richard Binzel, a Massachusetts Institute of Technology bolygókutatója arra következtet, hogy valójában nem aszteroidákról van szó, hanem üstö­kösökről, amelyek felszínéről a felmelegedés miatt ,,lehámozódott" a ,,jégbevonat". Az üstökösök csupasz magjai maradtak meg, amelyek a Naprendszer belső vidékein keringenek. Az üstö­kösök a feltételezések szerint a Naprendszer fagyos ,,külterületein" képződnek. A Nap közelébe érve kómájuk (a mag körül képződő ködszerű gázfelhő) és a csóvájuk fejlődik: mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás, s minden napközelségkor az üstökösök anyagot veszítenek. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük né­hány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Előfordul, hogy a mag felszínén kemény kéreg képződik, és az üstökös inaktív lesz. Az üstökösök és a kisbolygók között nincs éles határvonal, vannak átmeneti objektumok is.

Richard Binzel szerint a WISE ,,halott" üstökösökre lelt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1351
szavazógép
2010-03-17: Magazin - Kisgyörgy Zoltán:

Dr. Darkó Zsigmond (Mementó)

Húsz éve távozott az élők sorából 68 éves korában a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház sebész főorvosa. Tordán született 1921-ben. Iskoláit szülővárosában kezdte, és ott is érettségizett a Regele Ferdinand Líceumban 1939-ben. 1945-ben végzett a Kolozsvári Tudományegyetem orvostudományi karán.
2010-03-17: Magazin - :

Elkészítik Leonardo da Vinci lovasszobrát?

Előtanulmány a szoborhoz
Számítógépes szimulációk bizonyítják, hogy helyesek voltak Leonardo da Vinci (1452—1519) számításai, aki elkészíthette volna a világ legnagyobb lovasszobrát.