Először is érdemes észrevennünk, hogy a méh és a virág természete nagyon eltérő, ennek ellenére egyfajta harmóniában, kölcsönös elfogadásban élnek. A méh nem akarja megváltoztatni a virágot, és a virág sem a méhet, azaz kölcsönösen tisztelik egymást. Ezzel szemben a virág is azt adja a méhnek, amire annak szüksége van (nektárt), és a méh is elvégzi azt, amire a virágnak van szüksége, éspedig segít a beporzásban. Ugyanez működik az emberek közötti kapcsolatokban is. Először meg kell találnunk azt a partnert, akivel kölcsönösen kiegészíthetjük egymást, aztán pedig szolgálnunk egymás szükségleteit, és nem hatalmi harcot folytatni, hogy ki tudja a saját véleményét, szemléletét, ,,felsőbbrendűségét" a másikra ráerőltetni.

Rendben. Beszéljünk egy kicsit a méhről és aztán a virágról...

Mit akar a méh?

A méh eredményorienált, célra tartó és mozgékony. A virágra repül, hogy a nektárt összegyűjtse, és abból méz legyen. A férfi is ugyanígy teljesítmény- és ,,vadászat"-orientált.

Mit szeret a méh? A szépen nyíló virágot. Ugyanígy a férfiak is, minthogy erősen vizuálisak, a ,,szépen nyíló" hölgyeket kedvelik. Ezzel függ össze, hogy a férjek harmadik legfontosabb szükséglete — nagy általánosságban — a vonzó házastárs. Itt megjegyzem, hogy ha már Önt elvette feleségül, akkor vonzónak találta, úgyhogy nem kell túlságosan emiatt aggódnia, esetleg egy topmodellhez hasonlítania magát. Az viszont már nyitott kérdés, hogy Ön a házasságkötés után is ad-e magára, vagy már nem tartja fontosnak. Bár lehet, hogy Önnek nem fontos, ám ne feledje: a virágnak sem fontos, hogy a méh szép-e, de a maga részéről végzi a dolgát. Mindenképp érdemes tehát tartania a formáját.

Továbbá a méh a többnyire egy helyben álló virágra repül. Ez számomra jól illusztrálja, hogy a férfi az engedelmes, nyugodt (és amúgy vidám) feleséget kedveli. Az engedelmesség alatt itt nem azt értem, hogy engedje meg a férjének a parancsolgatást, vagy netán, hogy megüsse, hanem türelemmel, biztatással és támogatólag viszonyuljon igyekezetéhez, amivel gondoskodni próbál a családról. Tudnia kell, hogy nagyon fontos számára a tisztelet és a megelőlegezett bizalom. Hadd éljek itt egy másik hasonlattal. Bizonyára látott már Ön is ún. pomponlányokat, akik a férfiak mérkőzésein a pálya szélén biztatják a csapatot. Nem véletlenül vannak ott, a fiúkra ösztönzőleg hatnak. Az Ön férje is egy olyan társra vágyik, mint amilyenek a pomponlányok. Csinosra, támogatóra és pozitívra. Még ha nem is szerepel valami jól, akkor is igyekeznek buzdítani a csapatot. Ezt értem engedelmesség alatt. Erre egyébként érdemes lesz visszatérnünk. De beszéljünk most egy kicsit a virágról is.

Mit akar a virág?

Hát sokasodni és gondoskodni az utódlásról. Ehhez, bizony, szüksége van a méhecskére, aki a virágport elviszi az egyik virágtól a másikig.

Mit szeret a virág? A szorgalmas, kezdeményező méhet. Miként a hölgyek is az odaadó és önfeláldozó férfit kedvelik. Két dolgot is tudok mondani ezzel kapcsolatban: Amerikában végzett felmérés szerint a nőket leginkább az hozza nemi izgalomba, ha a férjük nekiáll házimunkát végezni, nekiáll takarítani. A rend és tisztaság egyébként növeli a hölgyekben az oxytocinszintet, ami segít ellazultnak és elégedettnek lenniük. Ugyancsak fokozza a nők vágyát a férfiak izzadsága. Ezenkívül ha arra gondolok, ahogy a méh a virágot végig-,,tapogatja", ez arra is jó kép, hogy emlékezzünk: a nők legnagyobb szükséglete a nem szexuális jellegű fizikai és szóbeli gyöngédség. Tanulmányok például azt mutatják, hogy a nőknek legalább napi nyolc fizikai érintésre (ölelésre, csókra) van szükségük ahhoz, hogy a szervezetükben fennmaradjon egyfajta egyensúly.

Szóval, remélem, Ön nem azon fáradozik, hogy megváltoztassa a házastársát, ez egyrészt úgysem sikerülhet, másrészt csak neheztelést és diszharmóniát szül. Ezzel szemben, remélem, sokkal inkább azon dolgozik, hogy társát és az ő szükségleteit megismerje, ezeket elfogadja és tisztelje, illetve legjobb igyekezetével szolgálja. A kölcsönösség alapján így juthat Ön is közelebb ahhoz, hogy megkapja, amire viszont Önnek van szüksége...