Címer és pecsét a Székelyföldön címmel nyílt kiállítás csütörtök délután Csíkszeredában, a megyeháza galériájában. A tárlat anyagát a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai többéves, sőt, évtizedes kutatómunkája nyomán válogatták.
Ilyen szabású és tematikájú kiállítás nem volt még Erdélyben, legalábbis az utóbbi ötven évben biztosan nem — mondotta Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros megnyitóbeszédében. Az általa, valamint Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, Mihály János és Zepeczaner Jenő székelyudvarhelyi történész által összeállított, több mint félszáz pannó felületét kitöltő anyag közképviseleti, helyhatósági és egyházi pecséteket, címereket mutat be a XV. századtól napjainkig. Elhangzott, hogy a székelység körében egyre nagyobb az ősi jelképek iránti érdeklődés, ami nem véletlen, hiszen szimbólumaink a közösségi identitást erősítik. Pál-Antal Sándor arra ösztönözte a saját szimbólummal még nem rendelkező önkormányzatokat, hogy most, amikor adott a lehetőség, készíttessenek címert és címeres pecsétet, hiszen azok az önazonosság jelképei. (Madarasi István)
