Mindkettőt nagy érdeklődéssel követte a hallgatóság, s meggyőződésünk, ha A borvíz útja program lassan valósággá válik, a jelen lehangoló helyzetképére is fény vetül. Legyen ez a pár sor — többek kérésére — egyfajta pótlás, olyan adatsor, ami kimaradt a múlt szombati seregszemléből: múltról, jelenről.
Büdösvizeink ismerete a régmúltra tekint vissza. A zágoni Domokos patakban olyan büdös (kénhidrogénes) forrás van, melyről Mikes Kelemen is ír Törökországi leveleiben. Középajtán Antal Jakab György foglalta cementköpübe a Móric patak egyik büdösvizét. Száldoboson, Újfaluban, Bodokon, Zalánban és Oltszemen, Sepsiszentkirályban, Dálnokon, Bálványosfürdőn egy-egy forrást az önkormányzatok tettek rendbe. Érdekes, hogy Bodokon a vásárpataki Szemvíz-forrásnál most is a közeli fára aggatják — mint a középkorban — azokat a foncsikadarabokat, melyekkel az arra járó megmossa csipás szemét. ,,Hogy a ronggyal maradjon ott a betegség is!" — mondják. S mert fürdőtörténeti közlemény látott mifelénk napvilágot, inkább a forrásaink tarka tudománytörténeti múltjáról szólnánk még, többek között arról, hogy az egyik Báthori fejedelem a székelyszáldobosi Hegyfarki-feredő gyógyvizét hordatta át a Hagymáson, s abban gyógyítgatta — állítólag sikerrel — meggémberedett lábát az Oklándon betegeskedő fejedelemasszony. De ehhez, a ma már magánbirtokon fekvő forráshoz kötődik a régész-történész László Gyula professzor neve is, aki Száldoboson nyaralt, s itt ismerkedett meg feleségével. Hány olyan forrásunk van, amit a régiek, mások jobban becsültek, mint mi, maiak! A bölöni erdőn feltörő Zúgói-forrást egy zsidó palackozta annak idején, s a nyárpatakit Ţăranca néven töltötték az interbellum idején. Volt azonban baj a források elnevezésével is a két világháború közötti időszakban. Az árkosi Benkő-forrás neve, címkéje nem tetszett az akkori hivatalosságoknak. Gondolkozni kellett: hogyan lehet őket kiciklizni? Regina magyar női nevet adtak a palackozott víznek. Kitűnő — mondta az ellenőr, mert ő azt hitte, hogy az akkori királyasszony, Mária román királyné nevét jelenti. Az sem érdektelen adat, hogy van a kisbaconi Győrkovács patakában egy olyan kisméretű borvizes feredő, melyben Benendek Elek fürödgetett, amikor szénát takart a Leshegy alatt. A virágzó Előpatak-fürdőn pedig 1875-ben jeles tudós személyiségek társaságában tartották meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVIII. országos kongresszusát.
A jelenről csak egyszerű felsorolásra van már alkalmunk, de hadd álljanak itt azok a borvízzel, gyógyvízzel rendelkező települések, ahol tudtunkkal a rendszerváltás utáni másfél évtizedben nem tudtak erőt, időt és anyagiakat keríteni arra, hogy forrásainkat rendezzük, mentsük: Felsőrákos, Olasztelek, Köpec, Nagybacon, Kisbacon, Magyarhermány, Zalánpatak, Sepsibükszád, Sepsikőröspatak, Lisznyópatak, Nagypatak, Bodzaforduló, Sepsibesenyő, Csernáton, Futásfalva, Torja, Kiskászon, Esztelnek, Ojtoz, Páva.
