Szerencsés helyzetben, bár mindkét érzés megjelenhet, a pozitív töltetű érzések túlsúlyban vannak, más esetben a tanulás szóra összerándul a gyerek, a szülő gyomra, eszükbe jutnak a sok ,,tanulással" töltött órák, amelyek aztán nem sikert, elégtételt, önbecsülést eredményeztek, hanem inkább csalódást, kudarcot, szorongást vagy éppen lázadást.

Felmerülhet sokakban a kérdés, mitől függ, hogy kinek miként alakul az iskolával, még inkább a tanulással való kapcsolata. Persze mondhatjuk, hogy a gyerek képességei, a család hozzáállása határozza meg a tanulás hatékonyságát, ugyanúgy azt is mondhatjuk, hogy nagyon pedagógusfüggő a tanulási eredményesség kérdése. A válasz azonban közel sem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy megpróbáljuk körbejárni ezt a problémakört, fontos áttekintenünk alaposan, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a tanulási folyamatban.

A gyerek iskolai teljesítményét alapvetően két tényező határozza meg: az öröklött adottságok és a környezeti hatások. Ez a két alapvető tényező alakítja a gyerek kognitív működését, az információfeldolgozás módját, a gondolkodási műveletek fejlettségi fokát, amelyre a viselkedésből következtethetünk. Ezen a szinten jelenik meg a tanulási zavar, amellyel a szülők, pedagógusok és nem utolsósorban a gyerekek szembesülnek. Itt jelennek meg a magatartászavarok, motivációs zavarok, figyelemzavarok is, amelyek befolyásolják a személyiség fejlődését, az énkép és önbizalom alakulását.

Az öröklött adottságok olyan tényezők hatását jelentik, mint a genetikai háttér, a fiziológiai, illetve a felépítésbeli különbségek. Ezen a szinten fontossá válik, hogy milyen gének öröklődnek át a gyerek genetikai állományába, milyen gyakran fordultak elő hasonló problémák a felmenők között, érte-e valamilyen ártalom magzat, csecsemő vagy kisgyerek korában a gyermeket, illetve milyen vérmérsékletű, hiszen ez nagyban meghatározza alaptermészetét, amellyel hétéves korában átlépi az iskola kapuját.

A környezeti hatásokkal, amelyeknek személyiségformáló ereje legalább olyan méretű, mint az öröklött adottságok, egy következő írásban foglalkozunk.

KOVÁCS-VAJDA JÚLIA,

a FER Alapítvány munkatársa