Ismereteink szerint a város lakossága 1888-ban ismerkedik meg a kerékpárral, amikor a Székely Nemzet tudósítója szerint a brassói „Villám-vasparipa egylet" tagjai ide és Kézdivásárhelyre kirándulnak. A „cyklisták" „díszvasparipázást" rendeznek a helyi méntelep udvarán (a katolikus templommal szemben levő egykori kaszárnya-, ma iskolaudvarok egyikén). Feltehetően a bemutatónak köszönhető, hogy a kerékpárok száma aránylag gyorsan növekszik városszerte. A Székely Nemzetben reklám népszerűsíti a Dürkop-féle Diana és Steyr kerékpárt.
1.
1898-ban kerékpár-egyesület alakul Sepsiszentgyörgyön, amelyről így ír a korabeli tudósító: „A kerékpársportnak városunkban már annyi kedvelője van, hogy kívánatosnak mutatkozik egy egyesület megalakítása", melyre a kaszinó helységében gyűltek össze az érdeklődők. A „gyorskerékkel" való szaladgálásnak hódolók között olyan neveket találunk, mint ifj. Nagy Elek kalapgyáros, ifj. Ötves Pál gyógyszerész vagy Bogdán István birtokos. A kellemetlenségek sem maradnak el: „Náluk is gyakran előfordul, hogy egy-egy kerékpár pneumatikáját ártatlan tréfából kiszúrják, s így a gépet, amíg ki nem javítják, hasznavehetetlenné teszik" — olvassuk egy 1899-es lapszámban. Nagyszüleim egyik ismerősét, Sándrik urat Gere István műtermi felvétele örökítette meg (1.).
2.
3.
4.
A Bazár és a Fogolyán-ház (ma Gyárfás Jenő Képtár és a prefektúra) közötti családi házban nyitotta meg 1912-ben Huttera Árpád varrógép-, írógép-, kerékpár-javító és -forgalmazó üzletét (2. és 3.). Versenyek szervezésével is foglalkozott, melyről egy 1928-ban készült felvétel tanúskodik (4.).
5.
Az 1940. szeptember 13-i bevonulást követően, 22-én a helyőrségi csapatok háromszéki érkezési útvonalát helyi kerékpárosok egy csoportja járta be, és Sepiszentgyörgyre érkezve a lakossággal együtt várta be őket (5.).
Írásomban felhasználtam Berde Zoltán A sepsiszentgyörgyi sport kezdetei (1870—1920) című tanulmányát, mely a sepsiszentgyörgyi 1-es számú Líceum Gyökerek iskolai folyóiratának 1972. évi 4. számában jelent meg.
