Az említett statisztikai adat a szakember szerint is aggodalomra ad okot, azt jelzi, hogy sem az iskola, sem az egyház, sem a civil társadalom nem kezeli e kérdést fontosságának, súlyának megfelelően. Sok az indokolatlan terhességmegszakítás vidékünkön, az asszonyok, lányok még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy az első terhesség művi megszakítása milyen súlyos egészségügyi kockázatokat rejt magában.

Fontosabb a lakás, esetleg az autó megszerzése, mint a gyermek. Ráadásul a rossz szociális helyzetű családokban — ugyancsak felvilágosítás híján — az asszonyok nem bíznak a fogamzásgátlók hatékonyságában, a legegyszerűbb, de legvéresebb, legkegyetlenebb megoldást választják, az abortuszt. Ez jelzi, hogy a megyében létező családtervező kabinetek sem működnek hatékonyan, a túlterhelt családorvosok sem fordítanak elég gondot az ilyen esetekre, de még az abortuszt végző kórházi orvos sem próbálja lebeszélni betegeit erről a végzetes lépésről.

Ám az éremnek másik oldala is van — fejtegeti dr. Antal Álmos. Az országos statisztikák nem pontosak. Csak a kórházi abortuszokat számolják, s ilyen összefüggésben például az Araddal való összehasonlítás nem mérvadó. Köztudott, hogy a határhoz közel eső régióból sokan mennek Magyarországra orvoshoz, azon a vidéken jóval több a magánrendelő, s az említett statisztikákból — hangsúlyozza — hiányzik a magánrendelőkben végzett abortuszok száma. Ez meg torzítja a képet.

Ennek dacára a Kovászna megyei helyzet elgondolkodtató. A kontinens boldogabb és felvilágosultabb vidékein a magzatot élő-eleven lénynek tekintik, az abortuszt gyermekgyilkosságnak. Nálunk meg ez a gyermekszülés elkerülésének legkézenfekvőbb eszköze.