Fennállásának harmadik évfordulóját úgy ünnepelte a nemEZ zenekar, ahogy keveseknek adatott meg: második lemezüknek örvendhettek. A hétfőn este nyolc órától Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalota Lajtha László Stúdiótermében bemutatásra kerülő, Tudtam én címet viselő korong a két esztendeje napvilágot látott Ötösfogat című album jól továbbgondolt változata.
Hasonlóképpen igényes a zene, a legény-leány kapcsolatot, szerelemet, szerelemféltést körbejáró szöveg pedig egyszerre játékos és komoly. Kátai Judit, Orbán Ferenc, Könczei Jenő, Kerezsi Csongor és Kátai Jocó zenéje minden bizonnyal kellemes élményt jelent a dzsesszt, funkyt vagy éppen a népzenét kedvelő közönségnek.
A felvételek régi ismerősüknek, Szabó Miklósnak, a Kormorán gitárosának budapesti stúdiójában készültek, a borító Dávid Eszter sepsiszentgyörgyi grafikus szépérzékét dicséri, a fényképek Kovács László Attila munkái. A lemezt Erdélyben a Tempo Kiadó terjeszti.
Az alig egyperces intro jó ötlet volt: kiderül, miről is szól az album, mit is tudtak ők (természetesen, hogy hamis a leány/a legény), illetve a trombitaszó kellemes alaphangulatot teremt. Az Ej, de hosszú erőssége Könczei Jenő billentyűjátéka; akkor is érezzük az elhagyott szerető bánatát, amikor Kátai Judit nem énekli, hogy Édesanyám, miért nem dobtál a zavaros Tiszába... A Rengesd, uramban a humorra kerül a hangsúly, s ezt csak fokozza az énekhang és Orbán Ferenc hegedűjátéka közti, könnyen érzékelhető évelődés. Önkéntelenül is táncra, szerelemre csábít minden momentuma. A Madárka dallamában, szövegében szomorú, mint a hitegetett szerető sorsa. A népzenei motívumok valószínűleg a Bujdosó árva című számban érvényesülnek legjobban, jó ,,szomszédságban" áll a hegedű, a szintetizátor, a basszusgitár és a diszkrét, de mégis hangsúlyos dobjáték. A Sokfelé NemEZék első lemezének talán legnépszerűbb dala, a Csángó leány folytatása: szókimondó, már-már erotikus töltetű, de azzal együtt humoros, könnyen megszerethető. Hangzásvilágban és ötletességben talán a Szellős című nótájuk a leggazdagabb, a hosszú szólók pedig jól hangsúlyozzák a szöveg komolyságát. Ha a címből nem jöttünk volna rá, akkor az első taktusok és az alig nyolcadikos őrkői Mocsel Dima Teréz éneke teszi nyilvánvalóvá, hogy az And-o vurdon cigány nóta. A dal érdekessége, hogy Orbán Ferenc is énekel. Orbánt először egy TransylMania- (talán lemezre sem került) dal alkalmával hallottam énekelni, s azt követően, ha tehettem, hangoztattam, nem feltétlenül kellene beérnie csak hegedűszóval... A Rajtad kívül igazi örömmuzsika. Ha van ,,legnépzeneibb" szám, akkor az album záródalát, a Tudtam én hosszú változatát mindenképp a legdzsesszesebb jelző illeti, bármelyik dzsesszfesztiválon megállná helyét.
Összességében elmondható, hogy e baróti, székelykeresztúri, sepsiszentgyörgyi, balatonalmádi gyökerű együttes ismét maradandót tett le az asztalra.
