A magyar választások második fordulójában eldőlt az utolsó két hét nagy kérdése: megszerezheti-e a Fidesz — a szétesőben levő, történelmi vereséget elkönyvelő MSZP minden kétségbeesett negatív kampánya és rágalomhadjárata ellenére — a kétharmados többséget?! * Nos, ez sikerült.
* A Fidesz földrengésszerű változásokat előidéző nagy győzelméről mindennél többet elmond ama tény, hogy mindössze három egyéni választókerületben tudtak nyerni más jelöltek, két budapesti kerületben a szocialista Tóth József és Szanyi Tibor, egy vidéki körzetben a volt fideszes edelényi polgármester, Molnár Oszkár, akit cigányellenes kirohanásai miatt vont vissza a Fidesz, független jelöltként indult, és jobbikos segítséggel ugyan, de sikerült nyernie. Az összes többi választókerületben fideszes jelölt győzött. * Megvan tehát a nyugodt kormányzáshoz szükséges kétharmados parlamenti többség, melynek birtokában hozzányúlhat a Fidesz az eddig érinthetetlennek látszó kétharmados törvényekhez, sőt, az alkotmányt is módosíthatja. * Ahogyan Orbán Viktor kifejtette: a legsürgősebb feladat a rendteremtés, a rendőrség személyi állományának megerősítése, az állampolgárok biztonságérzetének megerősítése, de hozzányúl a Fidesz az elsők között az önkormányzati törvényekhez is, radikálisan csökkenteni akarják az önkormányzati képviselők számát. Nagy probléma a már többször megígért adóemelés is, meg a leszálló ágban levő magyar gazdaság felpörgetése, valamint a sokat hangoztatott elszámoltatás is, a korrupciós ügyek felgöngyölítése. Mindezekről azonban csak a Fidesz-kormány felállása után, a kormányprogram ismeretében mondhatunk többet. * A köztársasági elnök a lehető legrövidebb időn belül, május 14-re szeretné felállva látni a Fidesz-kormányt, s ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt kifejtette, nem kérnek száznapos türelmi időt, annyi a feladat, hogy azonnal neki kell látni az átgondolt, tervszerű munkának. * A választások eredményének kihirdetése után nyilatkoztak természetesen a parlamentbe kerülő pártok is. * A jelek szerint a Fidesznek egy elszánt baloldali és egy keménykedő szélsőjobboldali ellenzéke lesz. * A türelmi időről szólva a máris fenyegetőző jobbikos vezér, Vona Gábor ki is mondta, ha kérnék, sem kapnák meg, legalábbis tőlük nem, és a Jobbik meg fogja mutatni az elkövetkezőkben parlamenten belül és kívül (?), hogy milyennek is kellene lennie egy határozott, erős, a kormányon minden ígéretét számon kérő ellenzéknek. * Erről ennyit, majd eldől, mennyire válik mindez valóra. * Ami a Lehet Más a Politikát illeti, az első, magyar parlamentbe bejutó zöld párt konstruktív ellenzéki szerepre készül. Hajlandóak a parlamentbe bejutott, másik demokratikus ellenzéki párttal (értsd szocialisták) is együttműködni, ha a helyzet úgy kívánja, de hajlandóak a kormány építő jellegű intézkedéseit is alkalomadtán támogatni. * Végül az MSZP is ellenzéki szerepre készül, de mivel pártelnöke, Lendvai Ildikó lemondott, hamarosan tisztújítás lesz a szocialista pártban, s az új vezetés határozhatja meg majd, hogy miben is áll az ellenzéki szerep. A korrupció árnyéka még sokáig a pártra vetül majd…
