Néhány héttel ezelőtt Görögország Európa nagybetege című rövid makrogazdasági elemzésemben fölvázoltam az euróövezet egyik legdrámaibb helyzetbe jutott állama, Görögország pénzügyi gondjait, abban a reményben, hogy bár csődállapota kétségkívül rányomja bélyegét a nemzetközi, különösképp az európai nagyhatalmak monetáris politikájának alakulására, a közös Európához tartozó tagállamok segíteni fognak, nem hagyják a mai modern görög birodalmat teljesen összeomlani.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a görögök pénzügyi válságának kezelésére kétoldalú hitelmegállapodásokat javasolt az euróövezeti tagállamok és a bajba jutott Görögország között. Ez nem sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírásait, melyek tiltják, hogy a tagállamok átvállalják egymás adósságait.
A hazai összterméket (GDP) meghaladó, 300 milliárd euró körüli államadóssággal küzdő Görögországnak május végéig húszmilliárd euró adóssága jár le, és a piacon csak igen magas költséggel tud forráshoz jutni.
A görög válság kapcsán a Menedzsment Fórum közli a magyar származású üzletember, Soros György véleményét, aki a Financial Times hasábjain azt nyilatkozta, hogy a görög válság csak a kezdet az euró számára, a közös európai valuta a közeljövőben várhatóan ennél nagyobb próbatételek elé néz, hisz a fő probléma az, hogy az eurózóna csak monetáris unió, nincs politikai kapocs a tagállamok között.
A híres tőzsdeguru szerint az euró egyedi és szokatlan megoldás, melynek most tesztelik az életképességét. Úgy véli, hogy a következő hónapokban a gazdaság szereplői nem csak az eurózónáról mondanak majd véleményt, hanem az is kiderül, működőképes lehet-e egy politikai kapcsolat nélküli monetáris unió.
,,Az euró rendszere nyilvánvalóan megrepedt" — állapítja meg Soros György egyik cikkében. Szerinte egy teljesen kifejlett valutarendszer saját monetáris politikát és pénzügyminisztériumot kívánna meg.
,,Az Európai Unió jelenlegi formájában befagyott, és ez igaz az euróra is" — mondja Soros. Szerinte 2008-ban repedt meg az egész rendszer, amikor a tagállamok önállóan akarták megmenteni saját pénzügyi szektorukat. A görög krízis elhozta a klimaxot a közös európai valuta számára, ha a tagállamok nem tudnak komoly lépéseket tenni, akkor az eurózóna szét fog hullani darabjaira — teszi hozzá.
Soros szerint megoldás lenne a görög válságra, ha az eurózóna tagállamai közösen bocsátanának ki eurókötvényeket a lejáró görög adósságok 75 százalékáig. Ennek feltétele lehetne, hogy Athén teljesítse a vállalt deficitcsökkentést, és maga finanszírozza a fennmaradó 25 százalékot.
Soros szerint Görögország megmentése még mindig nyitva hagyná az eurózóna jövőjének kérdését. Az összetákolt megoldások ugyanis hasznosak lehetnek a jelenlegi krízisben, de magukra hagyják Spanyolországot, Portugáliát vagy Írországot, mely szintén egyre nagyobb bajban van. Éppen ezért szerinte a megoldás a jelenleginél sokkal jobban működő európai kötvénypiac lenne.
Görögország pénteken kérte annak a 45 milliárd eurós segélycsomagnak az aktiválását, mely úton az Európai Unió 30, a Nemzetközi Valutaalap pedig 15 milliárd eurós hitellel járul hozzá az államcsőd elkerüléséhez. A görög illetékesek a tárgyalásokat április 21-én kezdték meg, s valószínűleg legtöbb ötszázalékos kamat mellett jutnak kölcsönhöz. A kérelmet az euróövezet minden tagállamának jóvá kell hagynia, beleértve Németországot, ahol a közvélemény ellenzi a görög állam megsegítését. Angela Merkel német kancellár bízik a németek belátásában, és a leghatározottabban elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint Athént ki kellene zárni az euróövezetből. Úgy értékelte, hogy ez nem segítené az euró stabilitásának megőrzését. (i.)
