Közös európai védelempolitika
A közös európai védelempolitika kiépítését sürgette a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. A weimari háromszöghöz tartozó országok külügyi vezetői bonni találkozójukon úgy ítélték meg, hogy erre Európa cselekvőképessége érdekében van szükség. A miniszterek a katonai együttműködés erősítésében, és abban állapodtak meg, hogy 2013-ra bevetésre kész lesz egy közös, úgynevezett weimari dandár.
Elfogadott flottaszerződés
Az ukrán parlament és az orosz alsóház ratifikálta az ukrán—orosz flottaszerződést. A megállapodás értelmében Oroszország tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát, s cserébe az orosz Fekete-tengeri flotta az érvényes szerződés lejárta után 2042-ig használhatja a Krím-félszigeten a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot. A ratifikáció kijevi vitáját még az ukrán parlament sok tettlegességet látott falai között is szokatlan felfordulás kísérte.
Az első török származású német miniszter
Viharos előzmények és heves viták után letette a hivatali esküt Németország első migrációs hátterű, török származású minisztere. A 38 esztendős Aygül Özkan Alsó-Szászország tartomány szociális és integrációügyi minisztere lett. A fiatal politikusnő a konzervatív CDU tagja, és máris hatalmas vihart kavart egyik első nyilatkozatával, amelyben a feszületek, illetve keresztek eltávolítását sürgette a tartományi állami iskolákból, arra hivatkozva, hogy azoknak semleges helynek kell lenniük.
Megvan az orosz—norvég tengeri határ
Oroszország és Norvégia megállapodott az Északi-sarkkörön túli tengeri határainak kijelöléséről. Jens Stoltenberg norvég kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Oslóban tartott tárgyalásuk után közölte: már csak néhány technikai részlet kidolgozására van szükség, hogy a Barents-tenger térségében meghúzzák a két országot elválasztó határvonalat. Moszkva és Oslo ezzel negyven éve tartó vitát zárt le. A szóban forgó 176 000 négyzetkilométeres térség jelentős kiaknázatlan kőolaj- és földgázkészleteket rejt magában.
Dodik tagadta a srebrenicai népirtást
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke nyíltan tagadta egy szerb lapnak adott nyilatkozatában, hogy népirtás történt volna a kelet-boszniai Srebrenicában. Valójában 3500 áldozat volt a hivatalosan megállapított 8000 helyett — idézte tegnap Dodikot a Novosti belgrádi napilap. Azt állította, bizonyítéka van arra, hogy a halálos áldozatok listáján szereplő emberek közül több mint 500 még életben van, további 250 feltételezett áldozatot pedig nem is Srebrenicában öltek meg.
