Május elsején idén is szekértábort szerveznek az Eresztevény és Maksa fölötti, kenyér alakú hegyre. Mondják, szekértábort.
Minden, részvételét jelző település szekérre vagy szekerekre rakja a rá legjellemzőbb népművészeti, kézműves-mesterségbeli tudással készített portékáját, odarendeli mutatós leányait és dali legényeit, de az alattuk és felettük lévő korosztályok képviselőit is beöltöztetik a helyi népviseletbe, a magukkal vitt, vagy a helyben elkészített ételek és italok is a helyi ízeket és aromákat osztják meg a pincetetői összejövetelen. Így, a maga változatosságában és sokszínűségében áll össze Háromszék, tágabb értelemben egész Székelyföld látvány-, íz- és aromaatlasza, amelynek lapjait faluról falura haladva lehet nyitogatni.
A szekeres, lovas kivonulásoknak nálunk két rendkívüli alkalmát figyeltem meg. Az egyik a március 15-i nemzeti ünnep. A másik augusztus 20. vagy valamelyik, e körüli munkaszüneti nap. Egyszerűen elragadó az, amikor Kézdivásárhely főterén az órás-másfél órás ünnepi rendezvényen felvonulnak a felső-háromszéki szekerek. Évről évre egyre több felújított vagy ,,újbatett" hagyományos pengő tengelyű szekér és kocsi. Kocsiszekér. Idén Csernátonból, ahol a Haszmann Múzeum szekér- és kocsigyűjteménye talán egész Erdélyben a legteljesebb, öt eredeti, kasos, saroglyás szekér vonult ki.
Ennél már csak az Óriáspince-tetői teljesebb, ahol több tucat szekér táborba szervezésével a székely ezermesterség és leleményesség példatárát láthatjuk.
A régi tárgyak, eszközök, szerkezetek bemutatása több, mint divat. Bár az sem mellőzendő, hogy Európa-szerte felújított régi szekereket állítanak ki a szálláshelyek, fogadók elé. Az utazás szimbólumait. Mi több, különösen Székelyföldön egyre több szekértúrás kirándulást szerveznek az urbánus körülmények között a természetből kirekesztődött kirándulók számára. Székelyföld csodálatos tájainak egy-egy darabját így körbeszekerezni, közben a hagyományos helyi ételeket-italokat fogyasztani, és a hely szellemét ennek emberei révén megismerni, van, akinek nagyobb élmény, szellemi és kulturális feltöltődésre alkalmasabb, mint a nagyvilági giccsparádékon elkölteni a pénzt.
Természetesen az Óriáspince-tetőn szervezendő majálisnak akkor van foganatja és lesz sikere, ha értékmentő jellegét és szerepét felismerik a helybéliek, főleg azok, akiknek sokféle eszköz és forrás áll rendelkezésükre, ha értik és érzékelik ennek a sokat ígérő kezdeményezésnek az üzenetét.
