A Mátyás király meséjéből ismert okos leányéhoz hasonlatos furfangról tesz tanúbizonyságot a romániai politikai elit, valahányszor saját érdekeinek megvédése a tét. Leginkább ugyanis a hozzon is ajándékot, meg ne is, köszönjön is, meg ne is, öltözzék is fel, meg ne is fordulathoz hasonlítható a kabinet eljárása az alkotmánybíróság döntése nyomán megbénított Országos Feddhetetlenségi Ügynökség felélesztése kapcsán.
A korrupcióellenes harcot sürgető európai parancs és üzleti titkaik elrejtésének ösztöne üllő és kalapács közötti helyzetbe sodorta a kormányzókat: egyfelől az uniós illetékeseket kell meggyőzniük arról, hogy nem gördítenek akadályokat a magas rangú köztisztviselők vagyonának ellenőrzése útjába, ugyanakkor azonban igencsak ódzkodnak az esetleges összeférhetetlenségüket, jövedelmükhöz viszonyítva aránytalan gyarapodásukat fürkésző hatóságtól.
De mert hasonló ügyekben leleményességben nincs hiány, máris megtalálták az arany középutat. Hogy az európai nyomásnak eleget tegyenek, a feddhetetlenségi ügynökséget felélesztik, mindössze hatáskörét korlátozzák. Hogy a kíváncsi adófizetők szemét kiszúrják, a vagyonnyilatkozatot ezentúl is kötelezővé teszik. És hogy saját érdekeiket, az alkotmánybíróság döntésének indoklásában szereplő ,,magánélet védelméhez való jogot" is tiszteletben tartsák, hát nem egy, hanem két űrlapot kellene majd kitölteniük a politikusoknak, intézményvezetőknek: az egyik nyilvános, a másik pedig titkos, előbbit mindenki böngészheti, a másikat csak a nyomozóhatóság. A nem minden esetben tisztességes eszközökkel szerzett javak elrejtését ráadásul azzal is megkönnyítik, hogy a családtagok jövedelmeit, üzleti érdekeltségeit sem kell majd feltüntetniük.
A televíziókban élőben közvetített korrupcióellenes hajsza meglehetősen elítélendő gyakorlatát a napokban az ugyancsak élőben közvetített igazságszolgáltatás folyamata váltotta fel: Traian Băsescu államfő előbb az uniós vezetőket biztosította arról, megoldja a gondokat, majd a Cotroceni-palotába invitálta a pártokat, és síkraszállt az intézmény feltámasztása mellett, Emil Boc miniszterelnök a már megszokott demagóg kijelentéseit hangoztatta a magas rangú köztisztviselők erkölcsi kötelezettségeiről és feddhetetlenségéről, az ellenzék pedig főként jogi kifogásokba kapaszkodva próbálja leplezni, hogy nem fűlik a foga a vagyonvizsgálathoz.
Így aztán fel is élesztik a hatóságot, meg nem is, elszámolnak javaikkal, meg nem is, harcolnak is a korrupció ellen, meg nem is — az okos leány történetéből csupán az igazságos király hiányzik.