Ha nem lett volna és nincs egy olyan csapat, mely fokozott ütemben készíti elő a pályázatokhoz szükséges tanulmányokat, nem lett volna résen minden kiírás megjelenésekor, elkerülhetetlen lett volna a lemaradás. Nos, éppen a lemaradás az, amit jókora késés után ma már szinte lehetetlen behozni. Lám, Bölön az elsők között masírozott a futamban, és mégis adódnak olyan időszakok, amikor — akarva, nem akarva — megtorpan.
Lesz gyógyfürdő
Az izraeli program alapján építették ki a községközpont ivóvízhálózatát oly módon, hogy azt a nagyajtai fúrásokból lehessen táplálni. A 7-es sürgősségi kormányrendelet alapján pályáztak az ikertelepülés ivóvízhálózatának kiépítésére. Iker, mert Bölönhöz tartozik a lélekszámában felette megnövekedett, romák lakta Bölönpatak is. Eddig még semmi baj, mert a bölöni erdőn, hála a geológiai atyának, egy hatalmas mészkőtömbnek köszönhetően olyan föld alatti természetes tárolórendszer alakult ki, mely állandó jelleggel bő hozamot biztosít a Darázskő-forrás néven ismert édesvízfeltörésnek, amelyre Bölönpatak ivóvízhálózatát ráépítették. Igen ám, de menet közben kiderült, hogy a nagyajtai víz minősége sem megfelelő, és emellett olyan drága, hogy azt a lakosság nem tudná kifizetni. Elhatározták, hogy összekötik a két rendszert, ugyanis a Darázskő vízhozama a két település ellátására bőven elégséges, s még tartalékra is lehet számítani. A bökkenő, a hullámvölgy itt kezdődik, ugyanis a két rendszer összekötésére újabb pénzalapok kellenek, amelyek azonban a gazdasági és pénzügyi válság időszakában nem csurrannak, csak cseppennek. Így a községvezetésnek várakozó álláspontra kellett helyezkednie. A bölöni vágta megtorpant, de az azonnali folytatáshoz szükséges dokumentációk készen állnak.
— Sajnos, le kellett állnunk a kanalizálással is, mert az integrált pályázatot nem tudtuk idejében leadni, elcsúsztunk. A dokumentációk elkészültek, várjuk itt is az első adódó lehetőséget — folytatta Sikó Imre polgármester. — No de nem minden gondunkkal kerültünk hullámvölgybe, mert letettük a pályázatot az erdőipari utak visszaszerzésére. Vannak távlati elgondolásaink a Farkaslaki borvíz felé tartó, a Gurdon árkát követő út értékesítésére vonatkozóan is.
Látogatásunk óta hirtelen új munka is került. A bölöniek ugyanis A borvíz útja program nyertesei. A falutól kissé távol eső régi Büdös-fürdő felújítása érdekében önerőből bekötőút építésébe kezdenek. A közelebb fekvő Szurdok-árka nevű helyre telepítik a tervezett gyógykezelő- és üdülőpontot. Lesz itt nyitott és zárt fürdőmedence, ivókúrára alkalmas csorgó, parkosított zöldövezet, ami a pihenni és üdülni óhajtók, a szórakozni vágyók igényeit fogja kielégíteni. Kétfajta csoportot szolgál majd az épülő gyógypont: a reumatikus és mozgásszervi bántalmakban szenvedőket és azokat, akik gyomorsavtúltengéssel küzdenek, ugyanis a gyógyvíz — ivókúraként — lúgos kémhatású (gyomorsav-semlegesítő). Az utak-utcák burkolatának állandó feljavítása is hullámvölgyben, amit ezután már szintén csak önerőből tudnak megoldani. Ez sem azonnali munkálat, ugyanis véglegesítésére csak a kanalizálás befejezése után lehet számítani.
Jó taktikai érzékkel lovagolta meg a községvezetés a romaprogramok néhány vetületét. Minden válság ellenére Bölönpatakon hallottuk a betonkeverő zaját: emelkedik a roma lakosság számára egy szociális központ.
Amint megtudtuk, ebben kapna majd ideális helyet a háziorvosi rendelő és egy multifunkcionális konferenciaterem. Működik már az önkormányzat romairodája, ahol naponta fogadják a feleket-panaszosokat, megkímélik a patakiakat a gyalogolástól.
Várakozás
A községközpont arculata azonban mit sem változott évtizedek óta. Most ugyan felújították az Erzsébet parkot, tavaly októberben az aradi tizenhárom vértanú emlékművével gazdagodott az unitárus vártemplom előtti emlékpark. A központ arculatának rendezésére azonban csak a közművesítés után adódik alkalom, amikor fel lehet majd számolni az ott éktelenkedő víztárolót. Arra a helyre tervezik a hősök emlékművét, ugyanis ideje már, hogy nevüket is olvasni lehessen azoknak a bölöni hősöknek, akik mind 1848—49-ben, mind a két világháborúban életüket áldozták a szabadságért. A községközpont-rendezésre nagy reménnyel tekintenek, mert tudják, hogy ebben segít majd a testvértelepülés, Pesterzsébet. A településközpont arculatrendezésének része lesz majd az unitárius vártemplom falainak megújhodása, az alatta álló, sürgős mentésre váró Bölöni Farkas Sándor-szülőház megvásárlása, amelyről nem mondott le az önkormányzat. Ebben lelne otthonra egy állandó emlékkiállítás. Terveikben bátorította a helybelieket utolsó bölöni látogatásakor Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, aki segítséget ígért. Közvetlen közelében benéztünk az egykori Sándor Béla-féle, időközben átalakított vízimalomba, hogy meggyőződjünk: lassan ki kell halnia ennek az iparágnak is. Pál Ferenc tulajdonos leállította az ősi családi hagyományt ápoló malmot. Olcsóbb liszthez, korpához, kenyérhez jut ma a felvásárló — mondta. A drágábban felvásárolt búzatermékeket nem adhatták olcsóbban. A családi kalapácsmalmok konkurensként léptek fel. Ez a malom lassan ipartörténeti emlékké, múzeummá válik. A napokban külföldre távozik, ahol munkát vállalt.
Új hajtásként a régi tőkén születnek itt a válsággal dacoló termelőegységek is. A falu bejáratánál, a benzinkúttal szemben gumiszerviz és autójavító működik. Új szín a község történetében. A két munkálkodó fiatal — Sikó Endre és Dumitru Văţi — tájékoztatott, hogy itt főleg fogyóalkatrész-cseréket végeznek igen gyors ütemben, hegesztést vállalnak, kisebb mértékben lemezmunkát és festést. Az autógumikkal kapcsolatos munka minden válfaját elvégzik. Naponta látogatnak ide a szomszédos Brassó megyéből is, a szekerek, traktoros utánfutók igénylik a helybeli, gyors munkát.
Felújították a templomot
Belsejében-külsejében tündököl a teljesen felújított református műemlék templom. Néhány hete hálaadó istentiszteleten tartották ünnepi felszentelését.
— Mikorra nyúlnak vissza az első adatok a bölöni kálvinista eklézsiáról, milyen pénzalapokból újult meg a templom? — kérdeztük a kétszáz lelkes gyülekezet lelkipásztorát, t. Fancsal Zsoltot.
— A XVII. századból rendelkezünk valamelyes adattal. Az azonban biztos, hogy 1712-ben bővíthették ezt a kicsiny hajlékot. Templomunk eléggé viszontagságos időket élt meg, földrengések pusztították, a háború idején aknatalálat is érte. 1963-ban majdnem használhatatlanná vált, vaskötésbe kellett fogni. 2004-ben kezdtünk neki javításának. Pályáztunk, anyagiakkal segített az egyházkerület és a kultuszminisztérium. Néhai Máthé László és Nagy Béla mérnök elkészítette az épület gyors beavatkozási tervezetét. Ezután nyert egy pályázatot az egyház, amikor felvállalták a templom teljes restaurálását és feljavítását. Felújult teljes mértékben a tetőszerkezet, újjáépült a falak nyolcvan százaléka, a padlózat, restaurálták a kőből faragott késő reneszánsz szószéket, megerősítették a harangtornyot. A gyülekezet tagjai vállalták az aprómunkát, a nélkülözhetetlen kalákát, a templombelső berendezését, kézimunkákkal való szépítését, bensőségesebbé tételét. Puskás Bálint egykori szenátor, jelenlegi alkotmánybíró igazgatta a fővárosban a restaurálási munka szálait, és a megye világi vezetőivel együtt jelen volt a felszentelési ünnepségünkön. Igazi ünnepe volt a falunak, ahol ft. Kató Béla főjegyzőnk hirdetett igét.
Újból mérnek... A halászlé nem hagyomány
Csirikás József topográfiai térképeket tereget a polgármesteri hivatal asztalán. Bölönben még mindig nem fejeződött be a földmérés. Arról, hogy újra felmérik a határt, Rudolf Béla alpolgármester (képünk) tájékoztatott: a műholdas mérés adatait kombinálják a topográfiai felméréssel, és az új adatok birtokában kapnak birtoklevelet a földtulajdonosok. Még mindig folyamatban a magánerdők visszajuttatása — mondta az alpolgármester —, mert az adatokat összesítő dosszié harmadik alkalommal kerül a megyei bizottság asztalára.
Újságolták: ha van hagyomány, ha nincs, a horgászverseny és a halételek készítése lesz a május utolsó három napjára tervezett Bölöni Napok egyik fő versenyszáma, amelynek szervezésében részt vállal a Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége is. Nincs hagyomány, de vannak halastavak, és gyökeret ver majd a hagyomány is — mondták a helybeliek. Valóságos háromnapos népünnepélyt szerveznek, hadd feledje a nép, hogy Európa fölött tombol a válság. A harmadik nap, ami vasárnapra esik, kimondottan a szórakozást szolgálja, ahol a lovassporté és a sportpályán sorra kerülő rendezvényeké lesz az elsőbbség. S hogy mi marad meg majd az utánunk következő emberöltők számára a helyi ünnepségekről, arról a Bölöni Figyelő községi lap számol majd be, melynek eddigi számai valóságos helytörténeti dokumentumként szolgálnak. Új szerkesztője Csirikás Judit.
