Nem csupán arról van szó, hogy a szállodák szemlátomást romlanak, nem egy pedig felújításra szorul — az Őzike például egy évre bezárt, és a Transilvania Befektetési Társaság (SIF3) a napokban jelentette be, hogy többmilliós beruházással korszerűsíteni fogja —, hanem a lakosságot az is foglalkoztatja, milyenek a kilátásai a városnak abban az esetben, ha a várhatóan egyszer csak beköszöntő konjunktúra felhajtóereje sem lesz elég ahhoz, hogy üzleti újítást eredményezzen, a szélesebb ölelésű turizmust is meghonosítsa a fürdővárosban. Többekben megérlelődött a felismerés, ha az eddigi módon folytatja, a biztos hanyatlás útjára lép a város, és az végleg megpecsételheti jövőjét.

Mi köti a kereket?

Megszívlelendő, amit Rákosi Áron, a városi urbanisztikai osztály vezetője mond a szállodák mai forgalmáról:

— Fejlődés azért nincs, mert aki jeggyel jön, az nem fizeti a teljes költséget, tulajdonképpen nagyon olcsón kezelteti magát ezekben a nagy hotelokban. Az Őzike Szállóra ráfér a modernizálás, de ha készen lesz, ott a forgalmat csak beutaltak fogják biztosítani, és ott marad, ahol volt. Ez pedig a szolgáltatások minőségére is kihat. Aki jeggyel jön, és félig ingyen üdül, annak az igényei sem lehetnek olyanok, hogy az felhajtóan hasson. Ráadásul az alkalmazotti gárdán is érezni, hogy a dolgok vontatottan mennek. Nem változott a munkastílus sem, nem mondhatok mást. Ha én saját pénzemen kezeltetem magam, mások az elvárásaim is, de itt a vendég kedvezményben részesül, fellépése sem olyan, a személyzet is a hagyományos mentalitást követi: ha nem dugnak a zsebébe valamit, az a fürdő sem lesz olyan meleg, mint kellene, szénsav is kevesebb lesz stb. Egy lehúzó gyakorlat működik.

— De az egész összeomlott volna, ha a nyugdíjpénztár nem működtetné — próbálok ellentmondani.

— Igen, de látni kell, hogy ez visszafogja a magánkezdeményezést is, az olcsóság kihívásával felvenni a versenyt nem könnyű.

Rákosi Áron tehát úgy látja, megfojtja a magánkezdeményezést a mai uralkodó gyógykezeltetési mód illojális versenye. E bűvös körből mégis volt, akinek sikerült kitörnie, igaz, ahhoz tekintélyesebb tőkeerő szükségeltetett.

Úttörő vállalkozás

Az egyik érdekessége a dolognak az, hogy aki úttörő módon új üzleti stílust honosított meg Kovásznán, az a hozzá való pénzt itt helyben kereste meg. Nem áll szándékunkban apologetikusan viszonyulni Ovidiu Costea üzletemberhez és sikeréhez, az alábbiakban azonban ismertetni szeretnénk, miben áll az, amit ő úgy jellemez: „megtörtük a jeget". Valóban az történt, hogy merőben új utakon indulva el új irányt szabott csapatával az egész fürdővárosi fejlődésnek. Különben a statisztikák a megye leggazdagabb öt vagy tíz embere közt tartják számon, vagyonának alapjait üzlettársával, Staicuval együtt az Ardealul néven alapított pástétomgyárral vetette meg, majd 2005 körül eladta a norvégoknak, és a neki jutó összegből szállodaépítésbe kezdett, a tőkét megyén belüli fejlesztésre fordította. Beszélgeté­sünkben főleg azt firtattuk, miben áll a Clermont Szálló felszereltségének és forgalmának újdonsága.

— Úgy tűnik, ön bízik Kovászna jövőjében, ha pénzét itt akarja gyümölcsöztetni.

— Valóban bízom benne, idevalósi vagyok, itt lakom, családunk már negyedik nemzedéke kovásznai. Természetesnek tekintettem az Ardealul eladása után, amikor az ötven százalékot megkaptam, hogy itt fektessek be, és továbbra is ezt teszem, novemberben avatjuk fel a szálló most épülő második szárnyát.

A Clermont külsejében is figyelemre méltó, elüt a városközpont fantáziátlan betontömbjeitől, a tervezőnek szemlátomást nem kötötte meg a kezét a sok képtelen elvárás, melyet a pártállami idők szültek. Eszményi helyen, településen kívül, Vajnafalva fölött, a Tündérvölgy bejáratánál épült fel, az országos hírnévnek örvendő szívkórházzal szemben, a protokollszállónak számító Fenyő és az ún. Ceauşescu-villa szomszédságában. A legszebb természeti környezetben áll, a nagy széltörés pusztításait lassan kiheverő fenyvesekkel borított hegyek koszorújában. A tulajdonos leírása szerint tizenegyezer négyzetméteren épült fel, 75 szobával rendelkezik. Található a szállóban egy 400 négyzetméteres kezelőközpont, egy úszómedence, fitneszterem és masszázsszalonok, egy bár-klub kétsávos tekepályával, biliárdasztallal, továbbá egy diszkó is.

Hozzátehetem ehhez magam, a Kőrösi Csoma-napokon legutóbb egyik konferenciatermét bérelte ki a minisztérium, mely tolmácsfülkével, vetítőkészülékkel stb. is rendelkezik, de létezik még két kisebb hasonló rendeltetésű terem is, egyikből gyönyörű kilátás nyílik a háromszéki síkra, szép időben akár Maksáig, Rétyig el lehet látni. A szálló 150 vendéget tud elszállásolni, de tágas ebédlője és bárja több száz főt is képes befogadni, kávézóját és hallját máris sokan látogatják. Mindezt fényűző mellékhelyiségek, mosoda stb. egészíti ki. „102 ember dolgozik nálunk, ezek 98 százaléka megyebeli." Lapunk számára megjegyzi: az alkalmazottak fele magyar.

Aki a forgóajtón belép, és történetesen a Ceau-kor valamelyik kaszárnyastílusú hoteljében járt korábban, azt szinte mellbe veri a különbség, a belsőépítészetileg is fantáziadús bútorzat látványa, majd a világszínvonalú berendezéseket megtapasztalva, nyugodtan levonhatja a következtetést: nem sajnálták a pénzt, akik itt építkeztek. Ovidiu Costea kérdésünkre 4,8—5 millió euróra becsülte ez irányú kiadásait.

— Honorálta-e a piac elvárásaikat az eddigi két és fél éves működtetés alatt? Lévén az egyetlen négycsillagos szálló a többi kétcsillagos mellett? — adtunk új fordulatot a beszélgetésnek. — A szálló vendégei nyilván különböznek a nyugdíjas beutalóval érkezőktől, a díjak a régi hotelek díjainak többszörösére rúgnak.

— Tulajdonképpen meghaladjuk a négycsillagosoknak járó pontszámot, 125 helyett 165-öt érdemeltünk ki, mert fedett az uszodánk, nyári kertünk van, nagy a konyhánk, tágas a hallunk, sportpályával rendelkezünk.

Nem vagyunk szegények

— Honnan az igény e drága szolgáltatásokra egy ilyen szegény országban?

— Nem vagyunk szegények. Emiatt is terjeszkedünk, új szárnyat építve, több szobára van szükség. Itt ugyanis az üzleti turizmusra építettünk főleg, az épületet csapatépítő cégek (team building), konferenciák, oktatás stb. számára vették ugyanis eddig igénybe, és lassanként kialakult a brandünk. Egyre több viszont a kikapcsolódni kívánó vendégünk, az olyan, aki megelőző vagy előírt kezelésre érkezik, érrendszeri és reumatikus betegségekkel. Mivel áprilisban minden hétvégén telt ház volt, bankok, gyógyszergyár, országos nagyvállalatok hoztak csoportokat, emiatt a többinek kevés hely maradt. 2008-ban ötvenszázalékos volt a kihasználtságunk, ez folyamatosan nőtt, idén valamelyest csökkent. Négy ember gondoskodik a vendégek toborzásáról.

A jövedelmezőségről óvatosan annyit közöl, hogy mostani vállalkozását üzemeltetni szeretné, és nem a befektetés azonnali megtérülésére törekszik. Tisztában van teljesítőképessége határaival, tejgazdasága és kisebb húsfeldolgozója is lefoglalja. Új szállodáját egy új vendégkategóriának szánja: „sok vállalkozó vagy vezető beosztású ember akarja úgy meghálálni szüleinek az érte hozott áldozatot, hogy nagyobb kényelmet nyújtó körülmények közt küldi őket kezelésre. Az új szárnyban lesz egy mozi, egy vendéglő, 32 szoba, 6 konferenciaterem és egy pub (kocsma). Sok a középkorú és időskorú vendégünk." Mint látjuk, a Héphaisztosz szállóbeli felfedezést, mely a szórakozásigény kielégítésére irányul, itt is hasznosítani igyekeznek.

Végigjártam a Clermont kezelőbázisát, a legkorszerűbb berendezések gondoskodnak mindenütt a kezelési és testmozgási igények kielégítéséről, mofettája, fürdője is van a szállónak, innen át lehet járni a szívkórházba.

No de honnan támadt az ötlete, miért ruházott be éppen a szálloda- és gyógykezelő iparba Ovidiu Costea? „Tudtam arról, hogy negatív ionokban nagyon gazdag az itteni levegő, csak a világhírű svájci alpokbeli Davoshoz hasonlítható a gyógyhatása, és itt van ugye a többi gyógytényező is. Ezeknek az újabb felmérését megrendelte már az országos gyógyüdülők egyesülete, melynek mi is tagjai vagyunk, mivel ki szándékszunk lépni a nemzetközi piacra. Már eddig is látogattak külföldiek."

Az üzletember tehát a hazai fizetőképes kereslethez társítaná a külföldi forgalom jövedelemtermelő előnyeit, s mint a völgyben feljebb épülő újabb szálloda tanúsítja, „az idők szavát" mások is meghallották már.

Nem vitás, Kovászna új arculatát ezek a sikeres próbálkozások rajzolhatják meg, erről bővebben legközelebb.