Nincs valós esélye az alkotmánymódosításnak, annak, hogy elnyerje a parlament kétharmados többségét az államelnök és a demokrata liberálisok által kidolgozott változat, vagy egyetértés szülessék bármilyen más módozatról. Minden jel és nyilatkozat azt látszik igazolni, a kezdeményezés sokkal inkább egy majdani kampány témáját előlegezi meg, a cél nem az alaptörvény reformja.
Az alkotmánymódosításnak három módja van: a nép kezdeményezi bizonyos számú aláírás összegyűjtésével, az elnök terjeszti a parlament elé, de a kormány javaslatára, illetve a képviselők, szenátorok huszonöt százalékának aláírásával nyújtják be a javaslatot — ismertette az eljárást Márton Árpád RMDSZ-es képviselő. A demokrata liberálisok váratlanul döntöttek a második út mellett, minden bizonnyal az államelnök óhajára.
Az RMDSZ tehetetlenül állt, a kormányban nem a szavazatok számítanak, hanem a miniszterelnök akarata — fejtette ki a képviselő. Még ezt megelőzően létrehozták az alkotmánymódosító bizottságot is, ám a testület azóta sem ült össze, még működésének szabályzatát sem határozta meg. Így bármi megtörténhet, lehet, ehhez a bizottsághoz kerül a kormány által kidolgozott javaslat, lehet, soha nem hívják össze, és más úton, a jogi bizottságokban indítják el a tervezet vitáját — fejtette ki Márton Árpád. Az RMDSZ kidolgozta saját, minden területet átfogó jogszabályát, az összes fontos kérdéskörben módosítást javasolnak az 1-es cikkelytől a kormány által kiadott sürgősségi rendeletek, illetve a felelősségvállalás szabályozásáig, a regionalizmus kérdéséig, beiktatnák az autonómiákat, azt, hogy vétójoga legyen a kisebbségnek az őt érintő döntésekben, illetve biztosított legyen az arányos képviselet — sorolta Márton Árpád legfontosabb javaslataikat. Nem tartják jónak a DLP által megfogalmazott elnöki köztársaságot, Romániában ez túl sok veszélyt hordoz.
Nemcsak az RMDSZ, de a két ellenzéki párt, az SZDP és az NLP is számos kifogást megfogalmazott a benyújtott módosító elképzelésekkel kapcsolatosan. A legfeljebb 300 fős, egykamarás parlament tekintetében sincs egyetértés, s szinte elképzelhetetlen, hogy a parlamentben sikerül megteremteni majd a kétharmados, esetenként akár háromnegyedes konszenzust. Márton Árpád szerint megtörténhet, az államelnöknek csak azért volt fontos a mostani beterjesztés, hogy két év múlva az önkormányzati választásokon ismét a parlamentre mutogathasson, bűnbakot keressen, amiért nem sikerült érvényt szereznie a nép akaratának.
