Azért van erre szükség — fejti ki —, mert a nagyközönség elmegy fesztiválra, előadásokra, a televízióban néz néptáncot, közben fogalma sincs, még az értelmiségieknek sem, hogy ezek a tánctípusok hogyan rétegződnek időrendben. Ezek között a táncok között semmi sincs, amit a keleti sztyeppékről hoztunk magunkkal, ezek mind a nyugat-európai táncdivatot tükrözik a csárdásig vagy verbunkig. Az ugrós, a körtánc, a székelyföldi forgatós, a gyimesekbeli lassú vagy sebes magyaros táncmesterek közvetítésével került hozzánk. Ha valahol Olaszországban felröppent a XIV. században egy divatos tánc, ugyanúgy terjedt el, mint a XX. században a rock and roll, csak lassabban. Akkor tizenöt-húsz év alatt érkezett el ide. Az előadás célja elmesélni a közönségnek, ezek a táncok hogyan alakultak ki, hogyan rétegződtek, és épültek be a magyar szellemi vagyonba — összegezett Novák Ferenc.