A Szent László Magyarságtudományi Akadémia által szervezett erdélyi körútja során nagy érdeklődés kísérte Michelangelo Naddeo olasz kutató előadásait. Vasárnap délben a kézdivásárhelyi Vigadóban mintegy száz érdeklődő hallgatta végig a másfél órás vetített képes előadást. A rendezvény helyi szervezője a Pro Kézdi Egyesület és a Nők Egyesülete.
Az angol nyelven megtartott és Borbély Bartalis Zsuzsanna kiváló, szöveghű magyar tolmácsolásában elhangzott előadás azokat a kulturális jegyeket és jelölőket összegezte, amelyeknek segítségével nyomon követhetők a magyarságnak mint jegyek és jelölők hordozójának kirajzása a Kárpát-medencéből, elvándorlása Közép-Ázsiába, legfőképpen a Tarim-medencébe, majd kétezer év múltán a Kárpát-medencébe való visszatelepedése. Az olasz kutatót a kézdivásárhelyi közönségnek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mutatta be. Michelangelo Naddeo előadása annak a dolgozatnak a továbbfejlesztett változata, amelyet a szerző 2008-ban, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében mutatott be először. Az előadás kulturális ismérvekkel támasztja alá azt a Science tudományos folyóiratban egy évtizeddel ezelőtt közzétett tanulmányt, amelyet tizenhat nem magyar kutató készített Európa ma élő népeinek genetikai vizsgálata nyomán, és amelyből kiderül, hogy valamennyi közül a magyarság rendelkezik kiemelkedően a legősibb, harmincezer éves génekkel. ,,Nem kötelező elfogadni, nem kell készpénznek venni mindazt, amit Michelangelo Naddeo állít, de vitatkozni lehet, vitatkozni kell vele" — összegezett a világszövetség elnöke. ,,Több ezer olyan képet gyűjtöttem össze régészeti leletekről, amelyek bizonyítják, hogy számos, indoeurópaiak előtti motívum és szakrális szimbólum a kalkolitikumi-bronzkori Kárpát-medencéből és környékéről származott, majd a korai bronzkorban az általam Agglutiniának elnevezett területen elterjedt. A bronzkor közepén ezek a szimbólumok végig fennmaradtak Pannóniában, a korszak végén pedig ismét elterjedtek Magna Pannonia területén. Ugyanezeket a motívumokat és szakrális szimbólumokat találták meg az Altaj-hegységi Pazyrikben, melyek az időszámításunk előtti első évezred elejéről származnak. Később a Tarim-medencébe »vándoroltak«, végül pedig a honfoglalás idején visszatértek a Kárpát-medencébe" — mondotta érdekfeszítő előadása során a szenvedélyes magyarságkutató. Nem először jár Erdélyben, de eddig Brassón túl nem jutott, s most, hogy sikerült a Székelyföldre is eljutnia, valósággal lenyűgözték az itt látott motívumok, sok fényképet készített. A nyár folyamán szeretne visszatérni vidékünkre, folytatni a kutatómunkát, hogy elméletéhez újabb bizonyítékokat gyűjtsön. Előadása során az etruszkok által használt szimbólumokból kiindulva jutott el a magyarokig, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy a magyar civilizáció nem ezerszáz, hanem tízezer esztendős. A véletlennek köszönhetően a Vigadó kistermében éppen az anyák napi népművészeti kiállítás anyagát láthatta, s az olasz kutató azonnal felfedezte László Károly keramikus csempéit, az azokon található motívumok, szimbólumok segítségével próbálta meggyőzni hallgatóságát elméletének igazáról. Michelangelo Naddeo erdélyi előadókörútját vasárnap délután Brassóban fejezte be.
