A falu közössége levelet írt a Kolozsvári Guberniumhoz, kérve, hogy régi hagyományaik elismeréséül engedélyezzék a heti és országos vásárok megtartását, állítsák vissza a vásárjogot.

Illyefalvának a kormányszékhez írt levelét 5029. számmal iktatták. Kérésükre így válaszoltak:

,,Az illyefalvi vegyes közönség ide bé adott kérelem levelében az ijabb nemely szász szomszéd helyiségeknek, az ilyefalvi vásárok ideje körül esö vásáraik által a kérelmes közönség vásárai megcsökkentetéböl eddig megvolt országos és heti vásárok ideje megszüntetésével, évenként januárius 10-én, és szeptember 29-én tartandó két uj országos és minden héten szombaton gyakorlandó egy heti vásárra szabadságot, és vásári adománylevelet adatni. Kérvén. Meghagyatik ezennel a Nemes Széknek hogy ezen kérés iránt a maga keblébe minden vásári joggal biró biztosokat és közönségeket kihalgatván azoknak e tárgybéli nyilatkozataikat maga vélleménye hozzáadásával küldje fel.

Claudopoli die 23 mai 1842

Comes Josepus Teleky"

Az illyefalviak kérése meghallgatást nyert a kormányszéknél, viszont a piacok újraszervezésében nem jártak sikerrel. A sepsiszentgyörgyi piac és a közeli szász falvak piacai keresettebbek maradtak továbbra is mind az eladók, mind a vevők számára.

Régi mezővárosi jogait elveszítve, így maradt vissza a fejlődésben Illyefalva, és megmaradt Szentgyörgy árnyékában mint nagy létszámú község. Az elkövetkező években a falu iparoslétszáma, mivel piac hiányában képtelenek voltak céheket alkotni, csökkent. A falu mesteremberei 1891-től a Nagy Elek által alapított ipartestületbe tagolódtak be, majd 1926-tól a Sepsiszentgyörgyi Ipartestület létszámát gyarapították.