Éreztük: mindennapi beszélgetőpartnereink hangulatát-közérzetét államelnökünk válság szülte megszorító bejelentései és a rá következő reggeli napilapok hírei tették szkeptikussá, keserítették el, s mint mondták, ,,már a létminimum alatt él a vidék lakosságának nagy része, mi jóra lehet itt várni ezután? Lassan oda jutunk, hogy csak a májusban leljük örömünket, mert szép a mező, a veteményes, s a vékonyka esők cseppje aranyat ér! Soha nem hittük, hogy erdőnek-mezőnek kell ismét eltartania a népet, mint valaha. Erdővidéken nagyon nehéz az élet!"

Napsugarasabb világ

fogadott az iskola kapuján belül. Minket minden érdekel! — felelték kórusban, és — az utca hangulatát ellensúlyozva — vidáman az egy bogba összegyűjtött tanulók. Kiderült, hogy a megyei tűzoltók telepedtek Elek apó iskolájára, s miközben elvégezték az eléggé hosszan tartó rutinellenőrzést, nehogy kiüljön egyszer a vörös kakas a rendbe tett intézmény tetejére, a fiatal tűzoltók — a gyerekek anyanyelvén — részletezték a kinyitott piros tartálykocsi előtt, mi is a rendeltetése a mentőkocsinak, aminek gombnyomásra kell indulnia akkor, amikor lángba borul egy-egy családi ház, ne adj^, isten!, csűr.

Könnyebb, mint a matematika

— Válságos-zajos időket él az oktatásügy. Miért ez a csend és nyugalom ebben az iskolában? — kérdeztük Baló Ervin igazgató-tanárt.

— Megnyugtató az, hogy a további működésre nekünk meglesz a kellő pénzösszegünk. Egyelőre ezzel a gyerek- és tanárlétszámmal itt nem fog gondot okozni a fejkvótarendszer. De megtörténhet, hogy Kisbaconban ősztől kettő helyett csak egy összevont alsós osztály működik majd.

Partneriskolai kapcsolatot tart fenn a román többségű Tompaházával ez az iskola. Napokkal ezelőtt tértek haza egy háromnapos látogatásról, amelynek egyik hozadéka, célja éppen az volt, hogy a nagyobb tanulók, akiket román családoknál szállásoltak el, gyakorolhatták nyelvtudásukat, sikeresen kommunikáltak, ismerkedtek Nagyenyed idegenforgalmi nevezetességeivel. Termé­szetesen, most a baconiak várják vendégként a tompaházi vegyes tanulócsoportot.

Vallásórák közti szünetben volt alkalmunk érdeklődni az ezer lelket jóval meghaladó baconi református egyház életéről, az eddig még kevésbé ismert, A-csoportba tartozó műemlék templomról t. Molnár Sándor lelkipásztortól, aki elmondta: a templom szerkezete jó állapotban, de falai benedvesedtek. Régiségéről a késő gótika idejéből fennmaradt keresztpálcatagos kőajtókeretek tanúskodnak, harangtornyában pedig késő középkori harang szól. Teljes javítási dokumentációját pályázaton nyert összegből készítették el. A felújítás sok pénzbe és időbe kerül, de mégis úgy határoztak, pályáznak a kivitelezésre, és belevágnak a munkába.

T. Molnár Sándor

— Sajnos, a helyi források szerények — mondta még a tiszteletes. — Az egyház erdőbirtoka is olyan, hogy csak éppen eltartja magát, felemészti a kevés jövedelmet. Meg kell javíttatnunk azt az ősi templomot, melyet buzgó adományokból emeltek a régiek, akik nem ismerték a pályázatokat.

Egy tenyérnyi Hollandia

,,Zöldülékeny birodalom" fogadja az arra látogatót a Szilágyi Bartha család udvarán. Tűzpiros és a színskála minden színében tündöklik a tulipánszőnyeg, melyet Szilágyi Bartha Éva nyugalmazott mezőgazdász mérnök asszony bemutatott, s örömmel újságolta, hogy népes családjának egyike nem tudott volna nagyobb ajándékot hozni számára Nyugat-Európából, mint egy maréknyi tulipánhagymát. Zsófia lánya magyar—angol szakos tanár, Gábor fia körzeti állatorvos, Júlia autista gyerekek pedagógusa, József fiuk pedig végzős műépítész, aki gyakornoki évét tölti a kincses városban. Ilyen szép családnak, amelynek tagjai itthon teremtik meg maguknak a megélhetést, csak örvendeni lehet, hát akkor a cseperedő öt unokának?! Nincs gondja a tennivalók felől, s ha egy kis szabadideje akad, a ház asszonya át fogja írni édesapjának, Bartha Józsefnek befejezetlen baconi falutörténetét, kiegészíti a rendszerváltás utáni idők történéseivel, és megpróbálják nyomdakész kézirattá varázsolni. A családfő, Szilágyi Bartha Gábor aktív mezőgazdász mérnökként mint a Megyei Mezőgazdasági Kamara munkatársa végzi erdővidéki irányítói-tanácsadói feladatait, s miként azt a tudós Benkő József nevezte, feladata a mező, a ,,zöldülékeny birodalom" életének alakítása.

Hamarabb nyílik, mint a hazai...

— A kamara tevékenységének bővebbnek kellene lennie, mint az előd tanácsadói hivatalénak — mondta —, amit egyelőre a szakemberhiány és a válság okozta helyzet akadályoz, mert az elképzelés szerint minden községközpontban lenne egy iroda. Egész Erdővidék a munkaterületem, ahol a napi szaktanácsadás, útbaigazítás, a területalapú támogatásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése, kisebb pályázatok megírása teszi ki feladatköröm egy részét. Örömmel mondom el, hogy kérésre olyan szaktanfolyamokat tudunk szervezni egyelőre növénytermesztési, állattenyésztési és erdőgazdálkodási profillal, amelyeknek elvégzése után országosan elismert diplomát állítunk ki. Az első ilyen, erdőgazdálkodással kapcsolatos tanfolyamunk május 13-án ér véget Bardocon. Június 26-ra Nagybaconban erdővidéki szarvasmarha-kiállítást tervezünk, mert ez egyike azon községeknek, ahol a legszebb és leggazdagabb az állomány, ami biztató, miként az is, hogy állatorientált a mezőgazdaság, sok a lédús takarmánnyal beültetett terület, sehol nem látni ennyi herét és lucernát, mint mifelénk. Érdeklődéssel várjuk a kiállításra benevezőket Erdővidékről, van bőven idő a felkészülésre.

Soros gondok és ünnepek a válság vállán

Bardócz Csaba pontosít

Van Kisbaconnal és Magyarhermánnyal, Szárazajtával és Uzonkafürdővel a községi önkormányzatnak 22 000 hektár közigazgatási területe. Nem volt hiábavaló a lepergett húsz esztendő munkája — de az, ,,amit a válság hozott, az végképpen púp a vezetés és a nép hátán". Bardocz Csaba polgármester Szárazajtáról tért vissza, a tervezővel-kivitelezővel szemlézték a falun át Zalánpatak felé irányuló országút részben leromlott, felújításra váró szakaszait. 2006-ban kezdték meg kormánypénzből a korszerűsítését, a maradék, mintegy 8 km szakasz modernizálása a közeljövő faladata, ugyanis az eddig elvégzett munka sincs még kifizetve. Az említett két település között kanyarog a vidék egyik leggyatrább útvonala. Sajnos, olyan a falvak földrajzi-domborzati elhelyezkedése, hogy közös beruházásokkal nem lehet megoldani sem az ivóvíz-, sem pedig a szennyvíz-gazdálkodást, nem beszélve arról, hogy Uzonkafürdő éppen hat mérföldnyire fekszik Nagybacontól. Már befejezés előtt Szá­razajta és Magyarhermány ivóvízrendszerének kiépítése, közös műszaki tervezet készült Nagy- és Kisbacon forrásvízből táplált és szabadeséssel megoldható vízrendszerére. Érthető, hogy ezt a két település csatornarendszere kiépítésének kell követnie, amelyre elkészült már a tanulmányok egy része. A községi rangú utak hossza eléri a 25, az erdőipari utaké a 75 km-t, a mezei utaké pedig meghaladja a 100 km-t. Nem kis feladat karbantartásuk. Elkészíttették tavaly a Kisbaconon át Magyarhermány, tehát a Dél-Hargita sok szempontból értékes övezete felé tartó 8 km községi út műszaki tervezetét, folyamatban az építkezési engedélyhez szükséges papírformaságok beszerzése, de félő, hogy kivitelezése a válság akadályaiba fog ütközni. 2006-ban átvett a község 72 km erdőipari utat, a SAPARD-program pénzalapjaiból sikerült 9 km-t leaszfaltozni a szárazajtai Dimény-patak völgyében, és részben feljavítani a Fenyős-pataki utat a Bodvaji vashámorig. Újabb pénzalapokra pályáztak a Fekete-, Kisfenyős- és a Setét-patakot, a Piliske-, a Súgó- és a Teksei-Aranyos patak völgyét követő utak feljavítására. Jó lépések ezek újabb befektetések érdekében, a hatalmas kiterjedésű erdőket, biomasszát és más turisztikai, vadászati-halászati értékeket rejtegető övezetek jövőbeni értékesítésére.

— Mire várhatnak azok, akik a csendes és kellemes, szélvédett klímájú Uzonkafürdőn építettek hétvégi házat? — kérdeztük.

— Sajnos, tudjuk, hogy fontos ez a 3,2 km hosszú bekötőút, amit önerőből akarunk foltozni és a lehetőségekhez mérten aszfaltozni.

Mihály Réka tanítónő

Mihály Réka helyi pedagógustól a közművelődés gondjai felől érdeklődtünk, aki elmondta, hogy a válság ellenére is baráti kapcsolatokat ápol a községközpont a felvidéki Kéménd nevű településsel. Szinte hihetetlen, hogy Nagybaconban állandó jelleggel színjátszó csoport, hivatásos táncmesterek által irányított hagyományos gyerek és felnőtt táncegyüttes, fúvószenekar, ökumenikus dalárda és nyugdíjas dalcsoport is működik. Utóbbiak karnagya t. Molnár Sándor helybeli református lelkipásztor. A közművelődés helyi éltetője a Benedek Elek Művelődési Egyesület és a Pásztortűz Egyesület. Az Elek apó nevét viselő egyesület és az egyház közösen szervezi a nagybaconi, hagyományosan pünkösd másodnapi egyedi rendezvényt, a világháborús hősök emlékünnepségét. Kilenc élő veteránnak jegyeztük fel a nevét, aki bizonyára ott lesz az idei ünnepségeken is: id. Kiss Árpád, Nagy Árpád, Mokán Ferenc, Baló András, Benedek József, Keresztes Ignác, Virág Mihály, Nagy B. Sándor és Szász József. Nem mellékes, hogy a helyi egyesületeket, a Baconi Sport Egyesületet, miként a kisbaconi Bodvaj és a magyarhermányi Hámor Egyesületet is rendszeresen anyagilag támogatja a községvezetés.