Christoph Klaiber, Gödri Miklós Szabolcs és Bereczki Barna az árkosi csemetekertben
Székelyföldön együtt kell élni az erdővel, nem csupán megélni belőle — vallja Gödri Miklós Szabolcs kálnoki református lelkipásztor, a Székelyföldi Református Egyházak Erdőgazdálkodási Egyesületének elnöke. Épp ezért hozták létre a szövetséget, s azért, hogy a presbitérium és a lelkipásztor válláról az erdőgazdálkodás terheit levegyék, szakemberre bízzák. Ám a dolgok nem épp az elvárásoknak megfelelően alakultak.
A Rika Egyesület
A Székelyföldi Református Egyházak Erdőgazdálkodási Egyesülete, más néven a Rika Egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogyösszefogja és nyereségessé tegye a kis területeken folyó erdőgazdálkodást, megőrizze a következő nemzedékek számára az erdőt, megmentse az esztelen fakitermeléstől, védje a természetet, fakitermelésen kívül más célra is használja az egyházi erdőket, mint erdei turizmus, állatvédő vadgazdálkodás, székely néphagyományok ápolása — fejfák, kapuk, más faragott tárgyak készítése és értékesítése szervezett formában —, csemetekerteket, munkahelyeket hozzon létre, erdei tanösvényeket építsen ki, pályázzék az egyesület működtetése érdekében, felébressze a Székelyföldön valamikor elterjedt és jól működő társulási, szövetkezeti alapokon álló kereskedelmet és gazdálkodást, melyet a kommunizmus megszüntetett.
Az egyesület németországi mintára alakult, harminc háromszéki református gyülekezet hozta létre 826 hektár erdőterülettel. Kelet-Németországban száz hektár alatt nem államosították az egyházi területeket, s ott megalakult az egyházi erdők gazdálkodási egyesülete. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője közvetítésével a Mecklenburgi Egyházi Erdőgazdálkodási Egyesület mintájára s annak hathatós támogatásával jött létre a Rika Egyesület. Célja gazdaságossá tenni az egyházi erdőgazdálkodást, mert Gödri Miklós szerint jelen pillanatban a Sepsi Református Egyházmegye területén levő egyházi erdők gazdasági mérlege 90—93 százalékban negatív.
Megőrizni az erdőt
A Mecklenburgi Egyházi Erdőgazdálkodási Egyesület nem csak induláskor nyújtott segítséget, folyamatosan támogatja a Rika Egyesületet. 2005- ben, 2008-ban és 2009-ben is ide látogattak, a helybeliek 2007-ben tapasztalatcserére utaztak Mecklenburgba. A régi és az új elnök is, Christoph Gürtler és Christoph Klaiber tavaly év végén a helyszínen érdeklődött, mit tud felmutatni az egyesület. A tervezettnél kevesebbet — mondta Gödri Miklós. Sok egyházközség nem ismerte fel az együttműködés hasznát, s egyedül gazdálkodik. Az elnök Lisznyót és Bikfalvát említette példaként. Az erdőt ki lehet vágni, nem nehéz, de meg kellene őriznünk az utánunk következőknek is — tette hozzá.
Azoknak, akik beléptek az egyesületbe, el tudják intézni, hogy 30 hektárig ne fizessenek az erdőőrzésért. Ezt az egyesület könnyebben eléri. Gidófalva, Illyefalva, Kálnok, Kilyén, Szemerja egyházi erdejéért senkinek sem fog fájni a feje.
Akkor, amikor csak 30 hektárig adtak vissza erdőt, püspöki közbenjárásra azok az egyházközségek, amelyeknek több erdejük volt, átadtak területeikből más egyházközségeknek, hogy a vagyon ne vesszen el. Aztán a ,,kölcsönt" vissza kellett volna adni, voltak, akik példásan kiegyeztek, mint Illyefalva és Kálnok, közjegyző előtt megkötötték a szerződést, a telekkönyvben Illyefalva nevén szerepel, de minden jog Kálnokot illet. Ám vannak, akik marakodnak — meséli Gödri Miklós. Az egyesület szívesen közvetítene vitás kérdésekben.
— Hogyan lehet gazdálkodni, ha szétszórtak a parcellák? — tettük fel e kérdést.
— Az üzemtervet betartva — jött a válasz. — Hál’ istennek van szakemberünk Bereczki Barna személyében, aki főleg társadalmi munkában látja el az erdőgazdálkodási feladatokat, pályázatokat ír. Több egyház társul, ha egyik gyülekezetnek van érettebb erdeje, az segíti a másikat. Így minden évben jut tűzifa mindenkinek. Az egyesület azt is vállalta, ha nagyobb vágás szükséges valahol, ingyen újraülteti az erdőt.
Bereczki Barna erdőmérnök elmondta, a 2008/46-os törvénnyel elfogadták az erdészeti törvénykönyvet, a 2009/861-es kormányhatározattal annak alkalmazási útmutatóját. Ezekben feketén-fehéren az áll, hogy 30 hektárig a magánerdőket — lehetnek azok természetes vagy jogi személyeké, egyházaké, iskoláké — ingyen őrzik. Erre még nem adtak pénzt, arra hivatkozva, hogy nincs rá költségvetési keret. De ha beperelnék az államot, bizonyosan nyernének.
Sepsiszéki körkép
Bustya János sepsiszentkirályi lelkipásztor elmondta, több mint 80 hektár erdeje volt az egyházközségnek, abból visszakapott 30-at, 30-at átadott Aldobolynak, a többit Hidvégnek, hogy ne vesszen el. Nem tudja, utóbbi megkapta-e, de Aldobollyal megegyeztek a visszaajándékozásban, csak nincs pénzük az átíratásra — 6500 lejbe kerül. Az egyházközség a Rika Egyesületnek tagja, de nem aktív, a tiszteletes nem látja annak sem előnyét, sem hátrányát. Az erdejük annyit hoz, amennyit elvisz az őrzés — tette hozzá. Az ingyenes őrzés hírét meg tamáskodva fogadta, hallott ugyan róla, de konkrét eredményét nem látta.
Presbitériumi döntés alapján Bodok kilépett az egyesületből, s a Hatod Erdészettel dolgozik, azzal elégedett — felelte érdeklődésünkre Dénes Csaba lelkipásztor, a Sepsi Református Egyházmegye esperese. Hozzátette, neki két éve van a nyugdíjazásig, azután az új lelkész hozathat más döntést.
Deák Botond rétyi lelkipásztor elmesélte, hogy a kétezres évek elején 30 hektár erdőt kaptak, ami mind a bikfalviaké volt. Aztán a teljes restitúció meghirdetésekor vissza kellett adniuk, de csak 20-at engedtek át, mivel közel 10 hektárra jogosult a rétyi egyházközség. Erre mind Bikfalva, mind ők beadták az igénylést. Amikor Réty megkapja az államtól a jussát, akkor ők is visszaadják Bikfalvának, ami neki jár. Mivel a bikfalvi erdővel léptek be az egyesületbe, most gyakorlatilag nem tekinti az egyházközséget egyesületi tagnak.
Komolló jogilag tagja az egyesületnek, de a helyzet bonyolult — mondta Balla Barna lelkipásztor. 30 hektár erdő papíron az övék, de gyakorlatilag a Bikfalváé, hiszen a korlátozás miatt vették át, de a két egyházközség közös presbiteri határozata értelmében Bikfalva használja. Anyagiak hiánya miatt még nem íratták át.
Sánta Imre bikfalvi lelkipásztor közölte, látja az egyesület értelmét, támogatja is azt, de nem vesznek részt benne, mert annyi erdejük van, hogy önállóan tudnak gazdálkodni.
Közös üzemterv
A Rika Egyesület közös üzemtervet készíttetett 28 gyülekezet erdeje számára. Ezt a német szervezet fizette. Tiszta segítő szándékkal úgy képzelték el, hogy mint náluk, az egyházak szorosan együttműködnek. Ám ez nem így történt — magyarázza Gödri Miklós. A vezetőtanács számba vette a történteket. Utólag hibaként róják fel maguknak, hogy siettették az ügyet, és készen odaadták az üzemtervet. Most úgy gondolják, meg kellett volna várniuk, hogy az egyházközségek jelentkezzenek. Az üzemtervet használták, némelyeknek jövedelmező volt erdejük, és nem akarnak együttműködni az egyesülettel.
A vezetőtanács határozatot hozott, hogy azok az egyházközségek, amelyek nem kötnek szerződést, nem használhatják az üzemtervet, mert az a Rika Egyesület tulajdona. Értesítették az erdészeteket is erről a határozatról. A Hatod és a kézdivásárhelyi magánerdészet ezt a döntést megértette, és eszerint fog eljárni, a zágoni erdészettel nem tudnak zöld ágra vergődni. Nem szeretnének pereskedni, de ha muszáj lesz, bíróságra viszik a dolgot — közölte az elnök, hozzátéve, a németországi partnerek is felháborodtak azon, hogy a Rika Egyesületnek adományozott üzemtervet nem a szervezet használja.
Már csak azért is érdemes együttműködni, mert 100 hektáron alul nem készítenek üzemtervet. Ha társulnak, a Rika Egyesület ezt elkészítteti. Számításaik szerint 17 taggal már megélnének, hát még a 28-cal, de jelenleg mindössze öt egyházközséggel van szerződésük, így az egyesület veszteséges — összegez Gödri Miklós.
Keresik az együttműködést
Az egyesület céljai közé tartozik csemetekertek létesítése egyelőre Kálnokon és Árkoson. A Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal együttműködve Árkoson kezdték el a munkát egyhektáros körbezárt területből tíz áron. A magyarországi Nyírségi Erdészet támogatására számítanak, a németek is figyelemmel kísérik tevékenységüket.
Partnereik közé tartozik a szász evangélikus egyházak erdeivel gazdálkodó, nagyon jól működő, segesvári székhelyű SKEK Erdőgazdálkodási Egyesület, valamint a Háromszéki Civil Szervezetek Egyesülete (CIVEK).
A Rika Egyesület 500 fenyőcsemetét szerzett a tavasszal, az EMI, az Amőba Alapítvány, a Diakónia Keresztyén Alapítvány, valamint az angyalosi, árkosi, kálnoki, kilyéni, kőröspataki és uzoni református egyházközséggel közösen elültette közterületre, játszótér mellé, templomok és egyházi épületek szomszédságába.
Célkitűzéseiket nagyon nehezen tudják megvalósítani. Ennek több oka van. Az első nehézség helyi. Az egyesülethez tartozó egyházak presbitériumai és lelkészei, noha tagok, nem ismerik fel, egy ilyen egyesület valóban tehermentesítené a gyülekezetek vezetőit, és segíthet a kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás megalapozásában. Ezért több gyülekezet inkább gyanakvó szemlélő, mint segítő együttműködő. Ez az álláspont akadályozza a gördülékeny munkát. Több gyülekezet nem tudja fizetni az erdőőrzést, csak oly módon, hogy az erdészeti hivatalok termelik ki az erdőt, és a jövedelmet teljesen a maguk pénztárába hajtják. Így egyenlítik ki a gyülekezetek adósságait. Az egyesület olyan módon szeretné összefogni és irányítani az egyházi erdőkben folyó munkákat, hogy egy bizonyos időtartamban bizonyos egyházközségek erdőterületei biztosítanák a többi számára a szükségletet, máskor meg más gyülekezetek, hosszú távú körforgásban.
Egyelőre még gondokkal küszködnek — közli Bereczki Barna. Az eredeti elképzelés szerint, ha a 30 egyházközség szerződést kötött volna az összterületen, 826 hektáron való gazdálkodásra, megfelelően működhetne. Jelenleg öt egyházközség, Kálnok, Illyefalva, Gidófalva, Kilyén és Szemerja kötött szerződést, s így nagyon nehezen boldogulnak, de így is biztosítják az erdő őrzését, és évi tíz méter tűzifát biztosítanak. A pályázatokhoz az önrészt is kigazdálkodják. Most egy uniós pályázati kiírásra várnak, a program a leromlott területek erdősítését célozza.
A nehézségek ellenére az egyesület tevékenységét ki szeretnék terjeszteni egész Erdélyre. Erre van igény — teszi hozzá az elnök —, marosvásárhelyi és Beszterce környéki gyülekezetek is jelezték, érdekli az egyesület tevékenysége.
Az erdő az unokáké
A székely hagyományok szerint az erdő az unokáké. Egy faluközösségen belül az erdőlés összetartott két-három generációt is. Közösen vigyázták és termelték az erdőt. Egymásnak segítettek és visszasegítettek. Családok, rokonok, barátok számíthattak egymás segítségére. ,,A székely egyházi közösségeken belül tudatosítani kívánjuk ezt a közösségfejlesztő-átörökítő székely hagyományt. Hátha felértékelődik Pál apostol biztatása: Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be a Krisztus törvényét" — összegzett Gödri Miklós.
A Kálnoki Református Egyházközség hosszas harc után visszakapta erdejét: 25,8 hektárt mértek ki Kőröspatakon a Vadaspatak mellett, továbbá a különböző parcellák helyett tömbben kapott 15,2 hektár legelőt. Ezt be szeretnék keríteni, s ott csemetekertet létesíteni, a fennmaradó részt beerdősíteni.
