Országszerte tombolnak a megszorÃtó intézkedések kiváltotta elégedetlenség hullámai. A nyugdÃjasok tegnap több helyszÃnen, Ãgy a Cotroceni-palotánál is összecsaptak a csendÅ‘rökkel, a hirtelen támadt vehemenciát szerencsére eddig megúsztuk néhány magasra ugró vérnyomásértékkel, illetve múló rosszulléttel. Minden bizonnyal nem okoz majd gondot a kismamák által tiltakozásul szétszórt használt pelenkák összegyűjtése sem. A többség egyelÅ‘re a tiltakozás hangosabb-halkabb kinyilvánÃtásánál tart, ám a jelek szerint fogalma sincs senkinek, hogyan is kellene kezelni az egyre forróbbá váló helyzetet.
Az elmúlt kormányciklus végéig, illetve államfÅ‘i kampány kezdetéig kellene legalább visszagombolyÃtani a fonalat. A kijelentésekig, amelyek azzal kábÃtották a tájékozatlan embereket, hogy nyugi, a gazdasági válság nem sújtja majd különösebben Romániát. Néhány környezÅ‘ országban már javában rángatták a vészharangokat, és lakossági támogatásért „könyörögtek" a csontig hatoló megszorÃtások elkerülhetetlenségének elfogadtatása érdekében, mÃg nálunk derűs ábrázattal hangoztatták, hogy semmi vész.
Az államelnök-választás zavartalanságát biztosÃtani hivatott tavalyi bűnös kormányzati hallgatás váltott most át kÃméletlen intézkedéscsomagba, a fÅ‘szereplÅ‘k meg farizeus módon csodálkoznak el a nép értetlenségén, empátiahiányán. Megválasztott vezetÅ‘ink értetlenkedve bámulnak, hogy a kettÅ‘s mérce alkalmazását, a közalkalmazotti állomány felelÅ‘tlen felduzzasztását, a szükséges reformok folyamatos elodázását nem hajlandó elfelejteni nekik a nép. És nem értik, hogy ezzel párhuzamosan a lakosság a legjobb szándékú kezdeményezés mögött is átverést sejt, a számokon kozmetikázást keres, a szerepvállalásra való felszólÃtásban mögöttes tartalmat.
A különbözÅ‘ fontos tevékenységi ágazatok képviselÅ‘i már sztrájkolnak, vagy sztrájkkal fenyegetÅ‘znek, és ha marad az álnok szemforgatás, a kritikus hangok gazdáinak ledilettánsozása, Románia rövid idÅ‘n belül működésképtelen állapotba kerülhet. Amikor egy vezetÅ‘ súlyos áldozatokat kér a lakosságtól, akkor elÅ‘ször felteszi a kezét, elnézést kér az elkövetett hibákért és hazugságokért, s csak azt követÅ‘en fogalmazza meg társadalmi szolidaritásra hivatkozó partnerségi felhÃvását. Ha nem Ãgy teszi, akkor bizton számÃthat sztrájközönre, polgári engedetlenségi gesztusokra, végzetes bizalomvesztésre, amely kipenderÃti Å‘t a hatalomból.
Utánuk az özönvÃz?
