Levéltári forrásokból arról értesülünk, hogy már 1827-ben működtetett gyógyszertárat Sepsiszentgyörgyön a Kézdivásárhelyen is patikát fenntartó Gabriányi József, aki a gyutacsgyártással elévülhetetlen érdemeket szerzett Háromszék önvédelmi harcában. A Sepsiszentgyörgyi Csizmadiacéh irataiból tudjuk (Józsa Lajos közlése), hogy városunkban 1836-ban is volt patika.
Sepsiszentgyörgy város irattárának egyik okmánya arról tanúskodik, hogy Roll Sámuel és fia, Károly 1842 óta a ,,kaszinó korcsma" melletti helyiségben ,,folytattak gyógyszerészetet", 1848—49-ben a sepsiszentgyörgyi hadikórház részére és a ,,Magyar Insurgensek számokra 1848ba Dec.2dik napjától augustus 16dik napjáig" gyógyszereket biztosított. Roll Károly patikárius 1857-ben gyógyszertára és családja részére ,,az új városi épületnek (a volt Városháza, a mai színház) még kiadásban nem lévő" helyiséget kéri: ,,a déli kaputól (a mai színházi kávézó bejárata) a délre eső bütüjét az épületnek pincékkel, alsó és felső szobákkal, hijjuval és ennek megfelelő elkerített udvarral".
1852-ben egy Schmidt Mihály nevű gyógyszerészről tesz említést egy irat, patikájának helyét viszont nem említi.
Neumann Ernő 1861-ben nyitja meg Szent István nevű gyógyszertárát a Benkő-házban (szemben a polgármesteri hivatallal, a Piraeus Bank mellett), 1863-ban id. Ötves Pál nyit gyógyszertárat a város engedélyével, ő pedig hálájának jeléül 1864. január 1-jétől évi 25 forint értékben a város legszegényebb betegeinek ,,orvosi szereket ingyen szolgáltat". 1875-ben id. Ötves Pál veszi át, és Betegh Bálinttal közösen vezeti Neumann gyógyszertárát. 1878-ban Ötves és Fehdenfeld Gyula sikeresen tiltakozik Dobay Sándor csíkszentmártoni gyógyszerész kérése ellen, hogy harmadik gyógyszertárat létesítsen Szentgyör-gyön. Betegh még abban az évben megveszi Fehdenfeld piacsoron levő patikáját, Ötves pedig néhány év múlva a Csíki utca sarkán épített bérházának sarki helyiségébe költözik át, majd fiának, ifj. Ötves Pálnak adja át. (Mellékesen jegyezzük meg, hogy id. Ötves Pál éveken át volt Málnásfürő főbérlője, ő építtette családjának, és nevezte el Ilonka feleségéről a fürdő legszebb, a közelmúltban összeomlott villáját.) A 20. század első felében gyakran változik a gyógyszertár tulajdonosa. Előbb Kovács Ferenc költözteti a Blaskó-házba, majd a 30-as évek elején Bernád Andor, egy évtizeddel később pedig Hadnagy Antal a patikus, mindnyájan megtartva a Neumann által adott nevet.
A Bernstein-ház melletti ikerház (építtette Pototzki Antal kereskedő) földszinti helyiségében (ma a Piraeus Bank fiókegysége) megnyitott Korona Gyógyszertárban kínálta termékeit Balázsovits Sándor. (Tetszetős emeletes lakása Szemerján az általános iskola udvarán áll. 1916-ban a román betörés alkalmával innen figyelte a sepsiszentgyörgyi eseményeket, és rögzítette naplójában.) 1920-as években a gyógyszertárat már Féder Alfréd tulajdonában és a Bérpalota (ma városháza) kiszögellő helyiségében találjuk. (A gyógyszertárbelsőről felvétel is maradt ránk, melyen Féder gyógyszerészt látjuk társa, Zakariás István társaságában.)
1925-ben a Mikó utca sarkán levő egykori kvártélyházban Liviu Stănescu nyit meg Sal-vator néven újabb gyógyszertárat, melyet a 40-es évek elején Megváltó néven helyez át a Mikó sarokhelyiségébe.
A Kossuth Lajos utca 1. szám alatti egykori Kupferstich-ház (lebontották 1979-ben) főtér felőli bolthelyiségébe telepítette át Cerghi Pop Victor 1922-ben Békásból Szent György nevű patikáját, melyet a bécsi döntés után munkatársa, Csutak István vett át Medve Patika néven. (Említsük meg, hogy Cerghit a 30-as években a Maniu-féle nemzeti parasztpárt helyi elnökévé választották. A bécsi döntés után elhagyta a megyét, s a hírhedt Maniu-gárdák egyik szervezője lett. 1944. szeptember 19-én Sepsiszentgyörgyön is hivatalába lépett a visszatérő román hatalom, Cerghit prefektusnak nevezték ki, de túlkapásai miatt Háromszék elhagyására kényszerítették.)
