Szolidáris szemétszállítás

A hulladékgazdálkodás ügyében kettészakadt Erdővidék. Míg Barót közigazgatási területén a KVG Rt. szolgáltat, a községek a Tega Rt.-vel szerződtek. „Erdővidéken való jelenlétünk természetesen üzleti érdekünk, de csak távlatokban gondolkodva — mondta Tóth-Birtan Csaba. — Az Ökosepsi Egyesület első körben nem célozta meg Erdővidéket és Felső-Háromszéket. Tavaly tavasszal azonban részt vettem egy tanácskozáson az erdővidéki községek polgármestereivel, ahol kiderült számomra, hogy tudnak ugyan a baróti kukavásárlási tervekről, számukra ez mégsem megoldás, mert Barótnak nincs hulladéklerakója. A kézdivásárhelyi szemétlerakó ugyan adta magát, de a felső-háromszéki önkormányzatoknak nem felelt meg az a struktúra, amelyet ott kínáltak: a polgármesteri hivatalok kössenek mindenkivel szerződést, szedjék be a pénzt, aztán hónap végén juttassák el Kézdivásárhelyre — míg a Tega Rt. mindenkivel egyéni szerződést köt."

Empatikus árpolitika

Így került képbe tehát a Tega Erdővidéken és Felső-Háromszéken, és e két régió kiszolgálása okozza a Tega költségvetésében a jelenlegi, a tervezettnél nagyobb összegű mínuszokat. Ilyen körülmények között is fel kellett azonban vállalni — állítja az igazgató —, mert korszerű hulladékszállítást hosszú távon csak regionális szinten lehet művelni. Természetesen, ennek pénzben is be kell jönnie, annak ellenére, hogy megyei szinten szabott árpolitikát kell érvényesíteni. Ebben pedig létezik egy árszint, ami fölé nem szabad menni, amit még a háromszéki polgár képes kifizetni, s ehhez igyekeztek szabni az alkalmazandó technológiát is. ,,Ezért tartjuk, hogy nem érdemes háromlejes egységár fölé menni, mert ellenkező esetben nem a bevétel, csak a befizetendő áfa összege nő" — indokol Tóth-Birtan.

A Tega erdővidéki és felső-háromszéki jelenlétét az igazgató elsősorban szolidaritási meggondolásokból tartja indokoltnak. Háromszék az ország azon kevés megyéje közé tartozik, ahol maradéktalanul be lehetett tartani a szeméttárolók 2009. július 16-i bezárásának határidejét. A bezárások szabványszerűségét ugyan többen megkérdőjelezik, de Tóth-Birtan szerint az unió által is elfogadott egyszerűsített eljárást alkalmazták akkor, amikor helyenként csak földdel temették be a hajdani szemétlerakókat, tekintve, hogy ezek esetében viszonylag alacsony a környezeti szennyezés kockázata.

Szembesülések és megoldások

Menet közben derült ki azonban, hogy egyes felső-háromszéki községekben az egy főre eső átlag hulladéktermelés meghaladja a sepsiszentgyörgyi átlagot. A mennyiséget nem a klasszikus háztartási szeméttermelés dobja meg, hanem az, hogy ebbe a hulladékba kerülnek — a rothadt krumplitól a lenyesett ágakig — a gazdálkodás melléktermékei. Falvakon a személyenkénti évi átlagmennyiség 0,95 tonna — Sepsiszentgyörgyön ez 1,2 tonna —, ami heti egy szemétszállítással, 120 literes kukákkal számolva hat személy igényeit elégítené ki. Aki ebbe nem fér bele, kilóg a rendszerből, a sokkal több szemét elszállítása pedig pluszköltséget feltételez. A lomtalanítás ugyan ingyenes, de a további hulladékszállítás többletköltsége már vitákat, kisebb cirkuszokat váltott ki.

Erre is vannak azonban megoldások, még a nagyobb lélekszámú cigány közösségek esetére is, csak ezt nem mindegyik polgármester vállalja fel. Pozitív példa Kőröspatak, ahol a szolgáltató nem kényszerül az egyéni szerződések megkötésével és betartatásával, a kukák kitelepítésével foglalatoskodni, az önkormányzat kifizeti az út szélére halomba kirakott szemét elszállításával járó pluszmunkát. Ellenkező esetben gyorsan kialakulnak az erdő alatti illegális lerakóhelyek, amelyek felszámolását aztán a környezetvédelmi őrség követeli meg a polgármesteri hivataloktól — és az ugyancsak pénzbe kerül.

Mi lesz Barót hulladékával?

,,Barót a mai napig nem akarja belátni, hogy ezt a helyzetet csak regionálisan lehet eredményesen kezelni — tartja Tóth-Birtan Csaba. — Úgy tűnik, egyelőre azt a kérdést sem teszi fel, hogy miért szállíthatja a hulladékát a szentgyörgyi lerakatba. Mert egyelőre ennek is egy a magyarázata: a szolidaritás." Márpedig az épülő hulladéklerakat kapacitásába nincs beleszámolva Barót termelése, miután a baróti önkormányzat nem volt hajlandó beállni a megyei egyesületbe, amely az integrált hulladékgazdálkodási projektet kívánja sínre tenni. Ez természetesen nem jelenti automatikusan a barótiak hulladékának visszautasítását, de Tóth-Birtan szerint azt jelzi, hogy pillanatnyilag csak addig megoldott az erdővidéki város szemétszállítása, míg a hulladék felkerül a szállító járműre. Az már súlyos kérdéseket vet fel, hogy mi lesz a rakománnyal — és mennyi pénzért?