Jóváhagyta tegnap a képviselőház az oktatási törvény tervezetét. A jogszabály mellett 181-en szavaztak, ellene 95 szociáldemokrata és liberális honatya. Hatalmas vita után a plénum jóváhagyta a dokumentum azon cikkelyét is, mely lehetővé teszi, hogy a következőkben anyanyelvükön tanulhassák Románia földrajzát és történelmét a nemzeti kisebbségek.
A legnagyobb vitát a törvény 37. cikkelye váltotta ki, amely kimondja: a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok a román nyelv és irodalom tantárgyon kívül mindent anyanyelvükön tanulnak. Ez azt jelenti, hogy Románia földrajzát és történelmét is, amelyet eddig a magyar tanulóknak is románul kellett elsajátítaniuk. A leghevesebben a szociáldemokraták keltek ki az intézkedés ellen, nemzetárulónak minősítve a nagyobbik kormánypártot. Hasonló hangnemet ütöttek meg a liberálisok is, nemzetellenesnek titulálva a jogszabályt, majd az említett cikkelyről való szavazáskor tiltakozásuk jeleként kivonultak az ülésteremből.
A már-már hisztérikus vita során képtelen hasonlatok is elhangzottak a történelem- és földrajzoktatással kapcsolatban. Adrian Solomon szociáldemokrata képviselő például kifejtette: a magyar történelemkönyvekből néhány év múlva a gyermekek azt tanulhatják, Burebista nem is román volt, hanem magyar, igazi neve pedig Boros Pista. Cristian Adomniţei volt liberális oktatási miniszter szerint a Demokrata Liberális Párt a hatalom kedvéért áruba bocsátotta a nemzeti érdeket. Egyébként a nagyobbik kormánypárt néhány képviselője sem őszinte meggyőződésből szavazott a cikkely mellett, Toader Stroian például azt mondta, a magyarokat a kétszínűség ellenében kellett választania, majd kifejtette: a nemzetárulásról hőbörgő szociáldemokraták íratták ki magyarul is a segesvári polgármesteri hivatal nevét, így polgármesterként arra kényszerítették, hogy tolmácsot alkalmazzon. Cătălin Voicu demokrata-liberális honatya pedig ismét leszögezte: románul kellene tanítani a földrajzot és történelmet, hiszen ez a magyar gyermekek javát szolgálja.
A képviselőház döntése nem végleges, a tanügyi rendszerben mélyreható változásokról rendelkező törvény csak a felsőház jóváhagyása után léphet érvénybe. A tervezet szerint jelentősen megnövekszik az iskolák és a helyi közösségek beleszólása az oktatás folyamatába, a tanárok megválogatásába, a tananyagba, a szülők, a tanintézmény és az önkormányzatok képviselőiből álló iskolaszékek alakulnak. Ugyanakkor azonban megszűnik a rendszeren belüli címzetesség, a fejkvótás finanszírozás pedig számos kis iskola sorsát bizonytalanná teszi.
