A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ,,a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. A Jobbik reméli, hogy nem egyszeri, szimbolikus gesztus a trianoni emléknap törvénybe iktatása, és a következő években a kormány mindent megtesz azért, hogy a törvényt tartalommal is megtöltse. Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának jobbikos alelnöke elmondta: a törvény elfogadása pártjának óriási nagy siker, a Jobbik programjából egy újabb pont teljesült, hiszen már 2002 óta szorgalmazzák a jogszabály elfogadását. Hangsú­lyozta: szeretnék, ha a nevelésben és az oktatásban is érvényesülne az az elv, miszerint összetartozást vállalnak a határon túli magyarsággal, és a nemzet egységét demonstrálják.

Gasparovic: Szlovákia számára Trianon történelmi jelentőségű

Szlovákia számára történelmi jelentőségű a trianoni békeszerződés — állítja Ivan Gasparovic szlovák államfő a dokumentum aláírásának 90. évfordulója alkalmával kiadott nyilatkozatában. ,,Az első olyan dokumentumról van szó, amely összhangban a nemzetközi joggal kinyilvánította a szlovákok akaratát egy új közigazgatási egységben való életre, mely közigazgatási egység történelmileg, földrajzilag és jogilag is kivált a megszűnt Ausztria-Magyarországból" — olvasható a nyilatkozatban. Az államfő leszögezi: a trianoni szerződés ,,az önálló Szlovák Köztársaság és a stabil, békés Közép-Európa építésének egyik legjelentősebb történelmi pillére".