Amint Románia aláírta a nemzetközi egyezményt, és ezek betartását ellenőrizték, az állomány növekedésnek indult. Az utóbbi években nemcsak nálunk nőtt meg a medveállomány.

Nemrég részt vettem a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács dubrovniki ülésén. A környező országok küldöttei is ugyanazokat a problémákat mondták el, amelyekkel nálunk is találkozunk. A horvátoknál is nagyon elszaporodtak a medvék. Megjelentek olyan tengeri szigeteken is, ahová a szárazföldtől két kilométert kellett úsznia az állatnak, hogy a szárazföldet elérje. Ezt filmmel, fotókkal is dokumentálták. Bulgáriában a medvevadászat öt éve tilos. Most van a parlament előtt egy indítvány, hogy engedélyezzék a kilövéseket, mert elviselhetetlen mértékben elszaporodtak a medvék. Az állattartó gazdálkodók nem találnak védekezési módot, nem tudják állataikat a medvék támadásától megmenteni.

— Szlovákiában különleges koncepció érvényesült: az ottani medveállomány a romániaihoz nem is hasonlítható.

— Nálunk a becslések szerint hat- és hétezer közötti a medvék száma. Szlovákiában az állomány 600—800 közötti. Ott minden évben száz medve kilövését engedélyezik. Náluk nagyon kis testűek a medvék. Hogy az állomány minőségét javítsák, elhatározták, csak 150 kilogrammnál kisebb súlyú egyedek kilövését engedélyezik. Ettől várták, hogy a medvék testsúlya növekedjék, s az állomány minősége javuljon. Tíz év után is kis termetűek a medvék.

Létezik egy nemzetközi szabályzat, amely a medvetrófeák értékét pontszámok alapján állapítja meg. Nálunk a világrekord — Ceauşescu ejtette el 1986-ban — a tusnádi Piliske vadászterületen került puskavégre, s ez 684 pontos volt. Ez világ- és országos rekord. Ezzel szemben Szlová­kiában a legnagyobb trófeapontszám 330.

A szlovákiai és a mi medvéink között, az elvégzett DNS-vizsgálatok alapján, nincs genetikai különbség. Ilyen az alfaj, s az ottani élőhelyi körülmények miatt alakultak így ezek a tulajdonságok.

Háromszéki kitekintés

— Háromszéken három-négy területet szeretnénk bérelni. Abban tudunk többet nyújtani, mint más bérlők, hogy azt a mennyiséget, amelyet a területről értékesíteni kell, mi tudjuk értékesíteni. Biztonságot jelent az is, hogy mi előre tudunk fizetni. A területtulajdonost nem fenyegeti az a veszély, hogy jön egy idegen bérlő, mindent megígér a területtulajdonosoknak. Első évben látja, hogy ebben nincs akkora üzlet, amilyent ő elképzelt, de hogy pénz legyen, mindent, amit lehet, ki akar lövetni, a területet lepusztítja, s a következő évben azt mondhatja, hogy nem találtam meg a számításomat.

Mi Erdővidéken a Kormosban a területtulajdonosok, a vadászok előtt úgy mutatkoztunk be, mint újonnan alakult vadásztársaság. Erdővidé­ken a Kormosban, Bodvajban szeretnénk területet bérelni, de Szacsva és Réty környékén is. Réty mellett van a vadaskertünk, amely már negyedik éve jól működik. Nemcsak a mi, hanem a helyi emberek szempontjából is. Ahol a munkanélküliség nagy, főleg vadászszezonban mi embereket is alkalmazunk. Erdővidéken, Rétyen az ottani területgazdákkal tárgyalunk, és felajánljuk, hogy a bért két évre előre kifizetjük. A következő három évre — ez összesen öt év — bankgarancia-levelet adunk, hogy öt éven keresztül kétszeres bért kapnak tőlünk.

Mivel a vadgazdálkodási törvények tíz évre szólnak, öt év múlva újratárgyaljuk a bérlőkkel a feltételeket. Ha a vadgazdálkodási mutatók olyanok, és a piacot terhelő tényezők is enyhülnek vagy megszűnnek, akkor a béreket újratárgyaljuk, és növelhetjük is.

Mi fenntarthatóan próbálunk gazdálkodni.

Erdővidék vadgazdálkodása

— A bodvaji vadászterületre pályázunk, valamint a Kormosra. Erre a két területre teszünk ajánlatot. A bodvaji vadászterület különböző közbirtokosságok tulajdona. Ezeken egy magánerdészet gazdálkodik. A vadakkal a mi vadásztársaságunk szeretne gazdálkodni. Erre teszünk ajánlatot. A magánerdészettel karöltve az ottani személyzettel szeretnénk elvégeztetni a vadgazdálkodási munkálatokat. Ott már adott a személyzet, az erdészeknek megvan a vadőri minősítésük is.

— Erdővidéken a vadgazdálkodásnak szép hagyománya van...

— Sok a szakember, nagy tradíciója van a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak is, még a Ceauşescu előtti időkből.

— Mi a helyzet az ojtozi vadászterülettel?

— Az már egy meglevő vadásztársaság bérleménye. Ennek én is tagja vagyok. A törvény megadja azt a lehetőséget, hogy az a vadásztársaság, amely eddig jó mutatókkal gazdálkodott, a vadállomány nem csökkent, kérhesse a bérlemény meghosszabbítását. Mintegy 25 000 hektárra fogunk pályázni.

— Mekkora személyzetet foglalkoztat az Abies Hunting alapállásban? Tevékenységetek Bécstől Jekatyerinburgig ér...

— Jelenleg tizenöten dolgozunk a sepsiszentgyörgyi irodában. Itt a vállalkozás központja. Minden országban van egy kihelyezett irodánk, egy helybeli partnerünk vezeti az irodát. A több országot átfogó munka és a szervezett vadászat résztvevői magas szakmai képzettségű, világnyelveket ismerő személyzet alkalmazását feltételezik... Nálunk alapfeltétel, hogy az alkalmazott idegen nyelveket is beszéljen. A klienseink 85 százaléka külföldi, csupán 15 százalék hazai román és magyar.

— A külföldi vadászok számára magasabbak a vadászati tarifák?

— Nem. Ezelőtt két évvel a tarifákat egységes szintre hozták. Ez európai uniós elvárás. Az az elv működik, mint a szállodák esetében.

Vadasparkokról

— Beszélgetésünkben szó esett a vadasparkokról és a vadaskertekről is. Ezekkel mi a helyzet? Emlékszem, mekkora botrány volt, hogy Bihar megyében, Bályokon háromszáz vaddisznót is kilőttek egy vadászat alkalmával. Ţiriac vendégeit mészárlással, állatgyilkolással vádolták. Ugyanez volt a helyzet Magyarországon a Medgyessy—Năstase-féle récevadászattal is. Miként kezelje a közember ezeket a tényeket? Háromszéken vannak-e hasonló kísérletek?

— A megyében tudomásom szerint három vagy négy vadaskert működik. A vadaskert és a vadaspark között különbség van. A vadaskert egy bekerített terület, ahol a vad természetes körülmények között él, s ahol intenzív vadgazdálkodás zajlik. Ez azt jelenti, hogy a vadat nevelik, és amikor elérte a fejlődési-gazdasági ciklus legjobb minőségét, akkor meglövik, azaz a „termést" betakarítják. Ezek a kertek általában a vaddisznók nevelésére szakosodnak.

— Medgyessy Péter vadászpartiján is tenyésztett vadkacsákat lőttek ki.

— A vaddisznónak az életciklusa mintegy három év. Egy vadkan három-négy évet él. Azután már csak romlik a fizikai állapota, és trófea szempontjából is veszít az értékéből. Öt-hat éves korában természetes körülmények között is elpusztul.

A vadaskertekben a malacokat nevelik három-négy éves korukig, s akkor a „termést" értékesítik. Ezt megelőzően vadakat telepítenek, a kocákat párosítják. Három-négy év múlva a kertet levadásszák. Ez egy intenzív vadállatnevelés.

A vadaskertekkel szemben azért tapasztalható negatív szemlélet, mert míg a csirkekeltetésnél, a libatenyésztésnél, mondhatni, programszerűek a vágások, a sertéshizlaldákban is folyamatosan vágják az állatokat, a vadaskertekben három-négy évig nem vadászik senki. A vadat ennyi ideig nevelik. És amikor egyszerre levadásszák őket, akkor sok pusztul el.

Bályokon kétezer hektár területen tenyésztenek ezer vaddisznót. Modern módszerekkel. És minden évben kilövetnek háromszáz egyedet, amely eléri az optimális kilövési ciklus szakaszát.

A vadaskerteknek semmi közük a vadgazdálkodási külterületekhez. Onnan a vaddisznók nem mennek ki, oda nem mennek be. Az állományt kerítésen belül nevelik, arra a célra tenyésztik, hogy valamikor az állomány megfelelő életciklusában kilőjék, és a vadhúst értékesítsék.

— Hogyan lesz az őzbakból szarvas?

— A vadaspark szintén egy elkerített terület, ahová a vadaskerteknél kisebb számú vadat telepítenek be, és azt a célt szolgálja, hogy főleg a városi emberek, az iskolások tudják tanulmányozni, figyelni a vadon élő állatot természetes körülmények között. Magasleseket, megfigyelőket alakítanak ki, csoportos látogatásokat szerveznek. Megfigyelik, hogy az állat hogyan neveli a fiait, miként bőg ősszel a szarvas, miként növekednek a vaddisznóegyedek süldői. Az állatokat természetes környezetben lehet látni, élvezni az életüket.

Én is szeretnék létesíteni a megyében egy vadasparkot, mert nálunk ilyen nincs. Gyereknek, felnőttnek egyaránt fontos lenne. A városi emberek közül például nagyon sokan nem tudják, mi a különbség az őz és a szarvas között. Azt mondják, hogy az őzbaknak most ekkora a szarva, de aztán szarvas lesz belőle.

— Kinek a kára a vadkár?

— Térjünk vissza egy gondolat erejéig a vadkárokra... A Ceauşescu-időből maradt vissza, sajnos, a köztudatban az a szemlélet, felfogás, hogy a vadkárokat nem kell kifizetni, mert az állam egyaránt a terület és a vad tulajdonosa. A mezőgazdaság is gyakorlatilag az ő tulajdona. Ceauşescunak volt az a híres mondata: a téeszt, amelyik nem tud eltartani egy vaddisznócsordát és négy medvét, azt be kell zárni.

— Én ezt a történetet a medvékkel Maurerrel kapcsolatosan hallottam...

— Nem, Ion Gheorghe Maurer általában pozitív módon viszonyult a vadászathoz. Egész Euró­pában, de a szomszédban, Magyarországon is mindig kifizeti a vadkárt az, aki a területen gazdálkodik. Nagyon ritkán mennek emiatt törvényre. Eleve beépítik a gazdasági költségvetésbe a kártételt, mivel a vad a mezőgazdasági kultúrák közvetlen közelében él, és nem lehet az erdőben visszatartani, mert ennek az anyagi ráfordítása hatalmas lenne. A vad mindig oda megy, ahol a legjobb minőségű élelmet kapja. A kár mértékéről a kárt okozó gazdálkodó és a kárt szenvedett társa egymás közt megegyezik, és nem mennek perre. Nálunk még törvényileg nem szabályozták, hogy a vadkárt minden körülmények között ki kell fizetni. Az új szerződések egyik eleme az lesz, hogy minden esetben kifizetjük az általunk okozott vadkárt.