A rekordméretű államadósság miatt a konzervatív-liberális koalíció maratoni ülésen úgy döntött, hogy 2015-ig csaknem 90 milliárd eurót kell megtakarítani, ebből 11,2 milliárdot már a jövő évben, 19,2 milliárdot pedig 2012-ben. Ehhez hasonló nagyságú, ,,történelmi" takarékossági programot eddig még nem irányoztak elő a szövetségi köztársaság történetében.

A rendkívüli takarékossági kényszert jelzi, hogy a röviddel korábbi értesülések még mintegy 50 milliárd eurós megtakarításról szóltak. A részleteket rendkívüli sajtóértekezletén Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke ismertette, aki a szükséges takarékoskodás kapcsán több mint 80 milliárd eurót említett. A koalíciós partner liberális FDP elnöke, Guido Westerwelle alkancellár és külügyminiszter ugyanakkor már csaknem 90 milliárd euróról beszélt, a 2011-es és a 2012-es előirányzaton túl 2013-ra 24,7 milliárdos, 2014-re pedig több mint 30 milliárdos megtakarítást helyezve kilátásba. Az eltérő adatok megfigyelők szerint azt jelzik, hogy sok a bizonytalanság, a nyitott kérdés a program végrehajtásában.

Veszélyben a társadalmi béke

Mivel a takarékosság elsősorban a szociális területeket érinti, a Németországra évek óta jellemző társadalmi béke felbomlása fenyeget. Németország legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a DGB országos tiltakozó megmozdulást helyezett kilátásba, és az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították azt.

A rendkívül szigorú takarékossági kényszert Angela Merkel kancellár a növekvő eladósodással, az államadósságok csökkentésére való alkotmányos kötelezettséggel, a görög, illetve az euróválság tanulságaival, az európai uniós stabilizációs egyezmény betartásának követelményeivel és általánosságban azzal indokolta, hogy az ország csak annyit költhet, amennyit bevételei megengednek. A koalíciós partnerrel együtt utalt arra, hogy Németország az elmúlt években lehetőségei felett élt. Az elhatározott takarékossági programnak Németország számára nincs alternatívája — hangsúlyozta Merkel.

A kancellár szerint a takarékosság központi eleme a kiadások csökkentése, nem pedig az adóemelés, a csomagtervet pedig elengedhetetlennek nevezte. Úgy értékelte, hogy annak terheit sikerült egyenlően elosztani az állampolgárok, illetve a gazdaság szereplői között. Merkel kijelentette: Európa legerősebb gazdaságaként Németország a drasztikus takarékossági intézkedésekkel példát kíván mutatni a többi európai uniós tagállamnak is.

Államigazgatási és szociális megszorítások

A szövetségi jegybank, a Bundesbank legutóbbi adatai szerint 2009 végére az ország adósságai meghaladták a 2,1 billió eurót. Ehhez hozzájön még az idei esztendőre betervezett, több mint 80 milliárd eurót kitevő, új államadósság.

A takarékossági csomag az oktatás kivételével minden területre kiterjed. A szociális juttatások terén jelentős elvonásokat tervez, különös tekintettel a tartós munkanélkülieknek nyújtott támogatások megnyirbálására és a gyermekek 14 hónapos koráig nyújtott szülői támogatás (Elterngeld) csökkentésére. A kancellár szavai szerint mindezzel az érintettek mielőbbi újbóli munkába állását kívánják ösztönözni.

A takarékosság másik fő területe az államigazgatási költségek lefaragása. Ebből kiindulva a kormánykoalíció a közigazgatás területén 2014 végéig 15 000 főig terjedő leépítést és 2,5 százalékos jövedelemcsökkentést tervez. A szociális támogatások csökkentése, illetve megvonása egyaránt érinti a munkaügyi, illetve a családügyi tárcát. A szövetségi munkaügyi hivatal a takarékosság jegyében dolgozza ki a munkanélkülieknek nyújtott támogatás új rendszerét, amelyben a kancellár szerint a rugalmasság, illetve a helyi igények a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak. A védelmi minisztérium a takarékosság érdekében a többi között a Bundeswehr állományának mintegy 40 000 fős csökkentését irányozta elő, és ennek érdekében szerkezeti reform kidolgozásába kezd.

Adóemelés nincs, csak adójellegű megvonás

Adóemelésről a német kormány által elfogadott takarékossági csomagban egyelőre nem esett szó, ugyanakkor előirányozták több adójellegű támogatás megvonását. A tervek között az áfa, továbbá a jövedelemadó módosítása — egyelőre legalábbis — nem szerepel. A kancellár szerint létrehoznak azonban egy olyan alapot, amely a bankok befizetéséből származna, és célja a lehetséges pénzügyi válságok kezelése, illetve elhárítása lenne. Ezt a kancellár szerint legkésőbb 2012-ig el kell fogadni. A program tartalmazza azt az előirányzatot is, hogy az atomerőműveket működtető, energiaipari vállalatoknak jövedelmük egy részét be kell fizetniük az államkasszába, amennyiben végleges döntés születik az erőművek működési idejének meghosszabbításáról. Mindez évente csaknem 2,5 milliárd eurót tenne ki.

(az MTI nyomán)