(Tavaly a sepsiszentgyörgyi belvárosi katolikus templomhoz tartozó fiatalok és a 40-es sz. Szent György Cserkészcsapat nagyobb tagjai, idén május elején a szemerjai református IKE-csoport Györgyi Zsolt segédlelkész vezetésével és a belvárosi katolikus plébánia kisebb cserkészei vettek részt a háromnapos jutalomkiránduláson.) Nemcsak egymás életkörülményeinek jobb megismerését szolgáló cserekirándulásokat, hitbeli és magyarságtudatban megerősítő, tömbmagyarságot szolgáló programokat, hanem az erdélyi szórványt is felkarolják. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt, árvízveszély esetén még inkább. A mostani kirándulást a Nemzeti Civil Alap támogatta. Jó volt megérezni és megtapasztalni azt a gondoskodó szeretetet, ahogyan kézről kézre adtak...

Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik, közel a román határhoz. Békés város a Kettős-Körös bal partján található, kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkezik. A vízi, a kerékpáros és a lovastúrák kedvelői, a horgászat megszállottjai és a vadászok, a gyógyulni és pihenni vágyók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő elfoglaltságot — áll honlapjukon.

Mi, erdélyiek tizenegy órás utazás után érkezünk szállásunkra a békési református kollégium bentlakásába, onnan már igencsak közel a békési központ. Rendezett terek és utcák, méltóságteljes templomok, kerékpáron közlekedő családok, tisztaság, nyugodtság és — mondhatni — békesség árad. Ez a kívülálló első benyomása a nevében is értéket hordozó alföldi kisvárosról. Csak később tudjuk meg a városnézéseken elkalauzoló KÉSZ-tagok elejtett szavaiból, hogy bizony ebben a térségben is elég nagy a munkanélküliség, sok családot érint a nincstelenség...

Olyan tíz kilométernyire fekszik Békéscsaba, első délelőtt oda látogattunk.

A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye

Nagy élmény a Munkácsy Mihály-múzeum, ahol a nagy magyar festő legtöbb alkotását tárolják. Mondjuk is a tárlatvezető hölgynek, hogy nemrég Csíkszeredába is elhoztak egy kiállítást... Megtekintjük a természettudományi, régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti részleget. A hegyekhez szokott gyermekeknek nagy élmény az alföldi másság. Szinte megelevenedett lelki szemeink előtt Fekete István regényeinek színtere, a tanyavilág. Megtudtuk, hogy a közel húszezer tételre bővült természettudományi gyűjtemény legértékesebb részét azok a tudománytörténeti szempontból pótolhatatlan madárpreparátumok adják, amelyek legjelentősebb darabjait a Pro Natura-kiállításba építették be. Közel kétszáz fajt mutatnak be. A régészeti kiállítás összegyűjti Békés megye fontosabb régészeti emlékeit. Három nagyobb részre tagolódik: őskor, népvándorlás, honfoglalás és Árpád-kor. Talán nem véletlen, hogy a Munkácsy Múzeumban is éppen most, az árkosival egyszerre nyílt a Robert Capa-kiállítás. Azé a világhírű fotósé, akinek jelmondata: ,,Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel!", akinek életét a háborúk határozták meg, s aki mindig a szenvedők oldalán állt.

A békéscsabai múzeum 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét. Az újra és újra megrendezett Munkácsy-kiállítások elsődleges célja, hogy a figyelmet a mesterre irányítsák, de egyben alkalmasak arra is, hogy a még életében kialakult kultuszt ápolják. Végvári Lajos 1958-as gondolatának érvényességét igazolhatja a jelenidejűség hangsúlyozásával: ,,Munkácsy a legegyetemesebb magyar művész; oeuvre-jében a hazai művészeti gyakorlat a korszerű nyugat-európai művészettel a legszélesebb felületen érintkezett, s gyakran ez a két, egymásnak ellentmondó mozzanat megkapó szépségű szintézist is létrehoz."

A múzeum küldetése: felkutatni, összegyűjteni, megőrizni, tudományosan feldolgozni és bemutatni a Békés megye területén található természeti, régészeti, néprajzi és történelmi emlékeket. Gyarapítani a megye történetében, kultúrájában, gazdasági életében és képzőművészetében jelentős alkotók emlékét, tárgyait, alkotásait és családi ereklyéit, kiváltképp Munkácsy Mihály hagyatékát. A múzeumban négy restaurátor dolgozik, a padlón felnagyított fotók egy romos terület feltárásának folyamatát mutatják be. Érdekességképpen: épp ottjártunkkor lehetett megfigyelni Békés megye egyik legértékesebb bogárfaját, az atracélcincért. Magyarországon kipusztulás fenyegeti e rovart, ezért fokozottan védett.

A világ közepe

Azt szokták mondani, hogy mindenkinek az a világ közepe, ahol születik... Teljesen új érzés volt számunkra megtapasztalni Szarvason — Nagy-Magyarország közepén, az Erzsébet ligetben —, hogy tartozunk egy nemzethez, mely határokon átível. És örömmel fedeztük fel, hogy a székely kapu, mely a trianoni malomemlékmű bejáratánál áll, a baróti székely atyafiak keze munkáját dicséri. Szalontai Gáborné megmutatta nekünk a szarvasi arborétumot is (képünk).

*

A Sarokház vendéglő, a Pösze & Pösze Kft., ahová étkezni jártunk, családi kisvállalkozásként működik. Éppen hogy megélnek belőle. A mostani időkben az ember jobban meggondolja, hova, mire költi a kevéske pénzét... De mulatni mindig szeretett a magyar: örömében, bánatában egyaránt... A kis vendéglőben hét végén élő zenével csalogatják a vendégeket. Viszonylag hamar összebarátkoztunk a tulajdonossal és családjával. Első este a békési diákok kedvencével, milánói makarónival vártak. Nagy csodálkozásukra a székelyföldi gyerekeknek nem nagyon ízlett. Másnap tanácskozásra hívtak, mit húzzanak ki az étrendből, és min változtassanak. Mert ők mindenképpen azt szeretnék, hogy jól érezzük magunkat... Az udvarban hatalmas fürtökben lóg a lila akác virágja, mely háromszor is nyílik évente... Elmenőben mi is kapunk bársonyos magjából, hogy itthon is meghonosítsuk... A hidegebb éghajlati viszonyok miatt, ha háromszor nem is, de kétszer hátha virágzik majd...

Gyulai életképek

A magyar, német és román nemzetiségű lakosok hosszú évtizedek óta élnek egymás mellett békességben a harmincötezres üdülő- és fürdővárosban. A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár ma Gyula jelképe, a múltban védelmezését szolgálta. A Várfürdő — Magyarország talán legszebb gyógyfürdője — az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros parkjában épült ki, ma természetvédelmi terület. (Napi tízezer vendég is lelhet csendes pihenőhelyre a fürdő területén. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, idegbántalmakra, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható.) Miközben barangolunk a történelemben és a várhoz tartozó nagy területen, megelevenednek előttünk a múltbeli történetek... Győztes és vesztes csaták, korok, emberek... Majd visszakanyarodunk a mába. (Szomorúan állapítom meg, hogy itt is vannak kihasználatlan nagy, impozáns épületek és területek, melyek gazda nélkül ebek harmincadjára jutnak. Milyen jó lenne őket élettel megtölteni, milyen jól fogna Böjte Csaba ferences atya árváinak. Mert árvák és elhagyottak mindenütt vannak...)

Kísérőnk, Hajdú Károly elvitt minket a város egy másik nevezetes épületébe, a Százéves Cukrászdába is. Az ország második legrégebbi cukrászdája 1840-ben nyitotta meg kapuit, jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Az eredeti használati eszközökkel felszerelt cukrászműhelyt, amely ma cukrászmúzeumként üzemel, Salin Gyula cukrászmester alapította. A múzeumban betekintést nyerhettünk a korabeli cukrászműhelyek készítményeibe. Ebben a műhelyben, akárcsak a többi korabeliben, cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt és vajas tésztákat készítettek. A múzeum-műhelyben fennmaradt ónformák sokasága idézi fel a fagylalt-, parfécsendéletek nagy divatját. Az egyedi stílusú és berendezésű épületben modern képzőművészeti kiállítás is helyet kapott.

Megtekintettük Erkel Ferenc szülőházának plakettjét. Ő nemcsak a magyar himnusz és a nemzeti opera megteremtője volt, hanem korának kiváló sakkozója is, amit a Gyulán évente megrendezett emlékverseny a nevében őriz. (Októberben tartják a 30. Nemzetközi Sakkfesztivált.)

És ami még feltűnt elmenőben: Gyulán is van Tourinfo(rm)-iroda.

Védőbástyák

A különböző felekezetű templomokban nagy örömünkre szolgált, hogy hazai hírekkel is találkozhattunk: akkor szervezték a zarándokutat a csíksomlyói búcsúra. Élmény volt a legnagyobb magyarországi evangélikus templom megtekintése, ahová a nagy árvíz idején hatezer személy is befért. Méltán mondják evangélikus testvéreink: Erős vár az Istenünk!

A katolikus templomok közül számomra a legnagyobb élményt a békéscsabai Erzsé­bethelyi Jézus Szíve templom jelentette. Mert ilyen színes, egymást váltó, az Árpád-házi magyar és az egyetemes szenteket ábrázoló freskókat még sehol sem láttam. Azt mondják, ez az egyedüli, ahol Teréz Anyának szobrot állítottak.

A békési református templom a város központjában őrködik a tér felett. Hozzá tartozó szolgálati központja a KÉSZ-tagok egyik találkozási helye. Ottlétünkkor színes városnapi program kínált szórakozási lehetőséget. Mi annak örvendtünk leginkább, hogy fiataljaink — békésiek és székelyföldiek — nem az utcai zenére voltak kíváncsiak, hanem önfeledten merültek el a közös játék varázsában.