A térség gazdasági lemaradottságában Bécs fejlődési — egyúttal befektetési — lehetőséget lát, és a külpolitika egyik kiemelt irányává tette a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztését. Az osztrák gazdaság és külpolitika szorosan együttműködik, hogy ,,kéz a kézben új piacokat és lehetőségeket ragadjon meg" a térségben — fogalmazott a külügyminisztérium egy, a térség gazdasági potenciálját elemző tanulmány bemutatója alkalmával.

A kapcsolatok szorosabbra fűzésének egyik jeleként Ausztria nagykövetséget nyitott néhány napja Azerbajdzsánban. Az épület felavatására két osztrák tárcavezető, Michael Spindelegger külügy- és Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter is Bakuba utazott népes gazdasági delegáció élén. Diplomáciai körútjuk Grúziában és Örményországban folytatódik majd. Bakuból mindenesetre nem távoznak üres kézzel: Mitterlehner arról számolt be a sajtónak, hogy Ilham Alijev államfő informálisan jelezte: kész megkezdeni a tárgyalásokat a Nabucco vezetékhez való földgázszállításról.

A gazdasági minisztérium célul tűzte ki a térségbe irányuló export és befektetések megkétszerezését. Az osztrák kivitel jelenleg évi kétmilliárd euró, a közvetlen befektetések állománya 6,5 milliárd euró. A tárca elsősorban az infrastruktúra, a környezetvédelmi és az energiaágazatok technológiája terén lát befektetési lehetőségeket.

Az Örményországot, Ukrajnát, Moldovát, Törökországot, Grúziát és Azerbajdzsánt felölelő országcsoport fontos állomás Európa, valamint a Közel-Kelet és Közép-Ázsia között, s az Európai Unió kibővítésével az új ,,keleti szomszédság" szerepébe került. Lakosságszáma, fejlődési üteme, energiaforrásai és kedvező mezőgazdasági adottságai nagy gazdasági lehetőségeket rejtenek magukban — mutatott rá a WIFO gazdaságkutató intézet a külügyminisztérium felkérésére készült tanulmányában.

A régió együttes lakosságszáma megközelíti a 140 millió főt — több, mint az EU ,,új" tagállamainak lakossága. A legnépesebb és gazdaságilag legerősebb ország Törökország, a legnagyobb piaci részesedéssel viszont Örményországban rendelkeznek az osztrák vállalatok, míg az export és az import szerkezeti összetételéből adódó lehetőségek Ukrajnában a legjobbak. Ez a mutató csaknem olyan kedvező, mint Ausztria legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország vonatkozásában.

Az osztrák diplomácia azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a gazdasági potenciál mellett megoldatlan konfliktusok is jellemzik a térséget. ,,Ami ma a Balkán számunkra, az a jövőben a Fekete-tenger térsége lehet" — fogalmazott Spindelegger. Rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben a Balkánon — gyakran nehéz piaci körülmények között is — sikereket értek el az osztrák vállalatok, de rögtön emlékeztetett arra is, hogy az erősebb fekete-tengeri osztrák jelenlét politikai érdek is. A ,,befagyott konfliktusok" a kibővített EU küszöbén biztonsági kockázatot jelentenek — hangsúlyozta. A semleges Ausztria eddig is aktív szerepet vállalt a nemzetközi békefenntartásban, mindenekelőtt a Balkánon, a miniszter azonban jelezte, hogy az unióval és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közösen Bécs a Fekete-tenger és a Kaukázus térségében is szerepet kíván játszani a politikai stabilitás megteremtésében.