A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. — Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége — hangoztatta Schmitt államfővé választása után a parlamentben.

Köztársasági elnökké választotta az Országgyűlés tegnap Schmitt Pált. A Fidesz—KDNP jelöltje 263 igen szavazatot kapott, míg a másik induló, Balogh András, az MSZP államfőjelöltje 59-et. Megválasztása után elmondott beszédében Schmitt Pál mindannyiunk történelmi felelősségének nevezte a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését. A következő államfő személyéről a parlament titkos szavazáson döntött, megválasztásához a képviselők kétharmadának igen szavazatára, legalább 258 képviselő támogató voksára volt szükség.

A szavazás részleteit ismertetve az elnöklő Lezsák Sándor elmondta, a képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt, a 322 érvényes voksból 59-et Balogh Andrásra, 263-at Schmitt Pálra adtak le. Az LMP-frakció tagjai nem vették fel a szavazólapot, mert — mint Schiffer András frakcióvezető elmondta — a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra. A Jobbik országgyűlési képviselői ugyan felvették a köztársasági elnök választásához szükséges szavazócédulákat, de tartózkodásukat kifejezve egyetlen államfőjelölt mellett sem tették le voksukat.

Az eredmény bejelentése után Schmitt Pál letette esküjét, és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Ezt követően kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.

Megválasztása után a 68 éves Schmitt Pál mindannyiunk történelmi felelősségének nevezte a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését. A politikus köztársasági elnökké választása után a parlamentben Szent István király intelmeire alapozta beszédét. Hangsúlyozta, őszinte elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete, szeretete övez; ő is sokat tanult tőlük. Mondandóját nagy taps fogadta. ,,Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek, akik maguk is igyekeztek államalapító királyunk iránymutatása alapján szolgálni nemzetünket" — jelentette ki. Schmitt Pál úgy fogalmazott, a párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke kíván lenni. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője — mondta, megismételve, hogy tevékenységének középpontjában a magyar ember áll majd. ,,Figyelnünk kell szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket" — hívta fel a figyelmet a megválasztott köztársasági elnök, aki beszédét Szent István szavaival is zárta: ,,a nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról". Schmitt Pál végül a Mindenható segítségét kérte, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és a törvények rendelkezését betartsa és betartassa.

Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és -választás. A MSZP államfőjelöltje Schmitt Pál megválasztása után — a Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetővel közösen tartott — sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek szívéhez a legközelebb állnak. Erre adott lehetőséget az MSZP támogatása — tette hozzá. Balogh András azt mondta, tudta, hogy kétféle szavazás van: az egyik elvek, eszmék, programok összevetésén alapuló döntés, a másik a pártok iránti lojalitás szerinti. Balogh András ma egyeztet az MSZP vezetőivel, és várhatóan dönt is arról, hogy politikusnak áll-e.

A Jobbik elnöke sok sikert kívánt Schmitt Pál köztársasági elnöki munkájához; Vona Gábor bízik benne, hogy a volt pártpolitikus meg tud felelni államfői tisztségéből adódó feladatainak.

A plenáris ülés után az államfőválasztásra meghívottak fogadáson vettek részt. A meghívottak között voltak a határon túli szervezetek, a történelmi egyházak, a diplomáciai testületek képviselői, valamint a közjogi méltóságok. Schmitt Pál megválasztását a Magyar Olimpiai Bizottság tisztségviselői és neves sportolók is figyelemmel kísérték, mások mellett Grosics Gyula, az Aranycsapat egykori tagja, Regőczy Krisztina jégtáncos, Kovács István ökölvívó és Balogh Gábor öttusázó.

Az államfőválasztás után politológusok felhívták a figyelmet: bőven van példa pártpolitikus államfőkre. A Nézőpont Intézet szerint egyáltalán nem példa nélküli, hogy a köztársasági elnök személye közvetlenül vagy közvetve kötődik valamely politikai párthoz, hiszen az Európai Unió 20 köztársaságából 16-ban erre lehet példát találni. A Progresszív Intézet úgy látja, Schmitt Pál lényegesen több diplomáciai és politikai érzékkel rendelkezik, mint elődje, ráadásul az új államfőnek nem elhanyagolható a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere.