Az egyetemes magyar sportEmlékezzünk

2010. július 19., hétfő, Sport
Azt mondják, és nem véletlenül, hogy van egyetemes magyar irodalom, népköltészet, kultúra... Tényleg van. Hiszen van egyetlen magyar is — bárhol éljen ő —, aki nem vallja magáénak Apáczai Csere Jánost, Benedek Eleket, Bod Pétert, Kőrösi Csoma Sándort, Bolyai Jánost, Bolyai Farkast?...

Meggyőződésem, nincs! Ha ők a mieink — mert azok!!! —, akkor nyugodtan vallhatjuk magunkénak ugyanúgy sportnagyságainkat, hogy csak a legnagyobbakat említsem: Szabó Katit, Balázs Jolánt, Szabóné Orbán Olgát, Jeneiné Gyulai Ilonát, Stahlné Jencsik Katalint, Szabóné Lázár Rékát, Kicsid Gábort, Nagy Irént, Ugron Jozefinát, Radó Ilonát, Derzsi Edét... akik eredményeikkel öregbítették a magyar nemzet hírnevét, akik, bár az anyaország határain túl éltek, sportoltak, nevükkel igazolták együvé tartozásunkat. Kötelességünk tehát, hogy adott pillanatban megemlékezzünk az anyaországi és a határokon túl élő legnagyobbjainkról, eredményeik elismerésével fejet hajtsunk előttük, s méltóképpen tiszteljük sportnagyságukat.

Molnár Endre

Vízilabdázó. Gyergyószentmiklóson született 1945. július 23-án. A gyergyóiak azt mondják, na persze viccesen, hogy Molnár Endre elszaladt a tél elől. Ha itthon marad Gyergyószentmiklóson, minden bizonnyal mint egykori jégkorongkapust ünnepelnénk most. Igaz, az ünneplésből kimaradnának a nagy világversenyek érmei. Maradjunk abban, hogy a sors Molnár Endrének kedvezett. Tizenöt évesen kezdett el vízilabdázni a Budapesti Építőknél, huszonegy évesen átigazolt a Spartacushoz úszóként és vízilabdázóként, s még ebben az évben elnyerte a szövetségi kapitány bizalmát, és meghívást kapott a vízilabda-válogatottba, ahol aztán „röpke" tizennégy év alatt száznyolcvankilencszer védhette a válogatott kapuját, olimpiai játékokon, világ- és Európa-bajnokságokon, világkupa-viadalokon.

Sporteredményei:

1966: Európa-bajnokság, Utrecht — 5. hely

1968. olimpiai játékok, Mexikóváros — bronzérem

1972: olimpiai játékok, München — ezüstérem

1973: világbajnokság, Belgrád — aranyérem

1974: Európa-bajnokság, Bécs — aranyérem

1975: világbajnokság, Cali — ezüstérem

1976: olimpiai játékok, Montreal — aranyérem

1977: Európa-bajnokság, Jönköping — aranyérem

1978: világbajnokság, Berlin — ezüstérem

1979. világkupa — aranyérem

1980: olimpiai játékok, Moszkva — bronzérem.

Öt arany-, három ezüst-, két bronzérem. Csodálatos. Dagadozik is a gyergyóiak melle, akik elismerésükként 2006-ban Gyergyószentmiklós díszpolgárává választották... És minden magyaré is.

A moszkvai olimpia után visszavonult. Egy ideig a Budapesti Spartacus, majd a Budapesti Vasutas Sport Club vezetőedzője volt. 1987-től Kuvaitban edzősködött egészen 1990-ig, amikor hazatért. Ma Budapesten él.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2010-07-19: Sport - :

A világbajnokságok örökrangsora (Labdarúgás)

Adósok maradtunk — s most törlesztjük — az eddig lejátszott tizenkilenc világbajnokság örökrangsorával.
2010-07-19: Sport - :

Egy ezüstérem az első napi termés (Öttusa)

,,Lennie kell a modern világban is egy mércének — mondotta Pierre de Coubertin, az újkori olimpiák atyja —, a férfiasság próbájának, amely megmutatja, tulajdonképpen mire is képes az ember. Erre csak egy összetett sportág lehet alkalmas."