Megunta az állam, hogy a pusztító árvizek és más természeti katasztrófák után neki kelljen fizetnie állampolgárai elpusztult javainak ellenértékét, és két évvel ezelőtt úgy döntött, kötelező lakásbiztosítás megkötésére sarkallja a lakosságot.
A dolog nem volt egyszerű, a parlament is sokáig alakítgatta a törvényt. Amikor végre elfogadták, meglehetősen nehezen állt össze az a biztosítótársasági csapat, amely belement ebbe a sok ismeretlent és ismert kockázatot hordozó üzletbe. Az elmúlt héten életbe lépett törvény értelmében a lakástulajdonosoknak hat hónap áll rendelkezésükre, hogy szerződést kössenek a Természeti Katasztrófák Elleni Biztosítások Csoportjánál (PAID), amelynek összesen 13 biztosítótársaság a részvényese: Groupama, Astra, Uniqa, Generali, Ardaf, Euroins, Carpatica Asig, Grawe, Credit Europe, ABC Asigurări, Certasig, City Insurance és Platinum.
A betonból, fémből vagy téglából épített házak esetén 20 eurót kell fizetni évente, a fából vagy vályogból készült házak díja évi 10 euró. Ha baj éri a házakat vagy lakásokat, a biztosított tulajdonosok 10 000 eurótól 20 000 euróig terjedő kártérítést kapnak. A kötelező lakásbiztosítás három kockázatot fedez: földcsuszamlást, árvizet és földrengést. A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: a szerződő felek nevét/elnevezését, lakhelyét/székhelyét, a biztosított nevét, a lakás típusát és címét, a biztosítás értékét, a kötelező biztosítási díjat és befizetési határidejét, a biztosítási szerződés érvényességének időtartamát. A biztosítás kötelező — azok számára is, akik már rendelkeznek lakásbiztosítással! —, aki nem veti alá magát a törvénynek, 500 lejes bírságra számíthat.
