Ha az agyi vérellátást biztosító erekben érszűkületet okozó, zsíros, majd elmeszesedő párnák alakulnak ki, amelyeknél bármilyen okból az ér elzáródik, és ezért az agyszövet nem kap vért, agyi katasztrófa következik be. A beteg eszméletét veszti, megbénul, és gyors kezelésre van szüksége.
Fontos a megelőzés
A kezeletlen magasvérnyomás-betegség csaknem négyszeresére emeli az agyi katasztrófa vagy stroke kialakulásának veszélyét, holott az összes agyvérzés közel hetven százaléka megelőzhető lenne a vérnyomás normalizálásával. Az agyi katasztrófa megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezi a hangsúlyt az Éljen 140/90 alatt! mozgalom folytatásaként indult Tudatos törődés program.
A Magyar Hypertonia Társaság és a Novartis Hungária Kft. szervezésében, a Magyar Stroke Társasággal együttműködve útjára indított Tudatos törődés program célja, hogy betegtájékoztató anyagok révén tudatosítsák az orvos—beteg, az asszisztens—beteg együttműködés fontosságát, szükségességét, azaz megvalósuljon a magas vérnyomásos betegekkel való tudatos törődés.
Az Éljen 140/90 alatt! program célkitűzése, hogy mindenki érje el a jelzett vérnyomásértéket, majd tartsa megfelelő szinten — fogalmazott Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke. Az egészségügyi kultúra része kell legyen az is, hogy pusztán érdeklődésből megméreti, megméri az ember a vérnyomását — tette hozzá.
A 2009-es Törődés Napja programban azt vizsgálták, hogy a hipertónia mellett más társbetegséggel is rendelkező betegek kezelésekor a kezelőorvos milyen kockázati csoportba sorolja a páciensét, illetve hogyan befolyásolja ez a terápia kiválasztását. A felmérésben 28 353 hipertóniás beteg adatait áttekintve kiderült, hogy a magasvérnyomás-betegség mellett az esetek 75 százalékában szerepel egyéb társbetegség is. Ezek közül közel 38 százalék valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, 30,48 százalék a cukorbetegség, közel 20 százalék a metabolikus szindróma, azaz elhízás, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint együttes megjelenése. Az orvosok a társbetegséggel is rendelkező hipertóniások nyolcvan százalékánál a 130/80 Hgmm alatti vérnyomásértéket tartják elfogadhatónak. A cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek mellett az agy ereinek betegsége jelenti a kezelőorvosok szerint a legnagyobb kockázatot.
A stroke-ot túlélő betegeknek csupán tíz, míg a nem halálos kimenetelű szívkoszorúér-problémákon túlesettek hetven-nyolcvan százaléka képes a normális életvitelre. A stroke-betegek 13—25 százaléka egy hónapon belül meghal, a túlélők 12 százaléka a betegség után egy évvel is intézeti ápolásra szorul. Az agyérbetegségek hatvan százalékban maradandó károsodással járnak, húsz százalékban elbutulást okoznak, mindeközben a stroke-betegek 72 százaléka hipertóniás — mondta el Kékes Ede, az Éljen 140/90 alatt! program koordinátora.
A boldog házasság
A boldog házasságban élő férfiakat kisebb valószínűséggel sújtja agyi katasztrófa, mint az egyedül vagy boldogtalan házasságban élő társaikat — derült ki egy izraeli kutatásból.
A szakemberek szerint az egyedülálló vagy sikertelen házasságban élő férfiak esetében 64 százalékkal magasabb az agyi katasztrófa kialakulásának kockázata, mint a boldog, kiegyensúlyozott házasságban élő társaiknál. Sőt, boldogtalan családfőként vagy agglegényként egy férfinak ugyanakkora esélye van az agyi katasztrófára, mint a cukorbetegség kialakulására — írta a The Daily Telegraph brit napilap internetes kiadása.
Az izraeli szakemberek tanulmánya 10 059 ember életét követte figyelemmel az 1963 óta isémiás szívbetegségekkel — a vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti oxigénhiányos állapotokkal — foglalkozó kutatásban.
Uri Goldbourt, a Tel-Aviv Egyetem munkatársa szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy milyen fontos a férfiak számára a jó párkapcsolat. ,,Nem gondoltam volna, hogy a rossz házasságnak ilyen kiemelkedő statisztikai jelentősége van" — hangoztatta.
,,Figyelembe véve, hogy hány évesen haltak meg, és azt összevetve szociális helyzetükkel, túlsúlyukkal, vérnyomásukkal, dohányzási szokásaikkal és családi állapotukkal, valamint a korábbi felméréseknél már létező cukor- és szívbetegségeikkel, azt mondhatjuk, hogy az egyedülálló férfiak esetében 64 százalékkal volt magasabb a halálos kimenetelű agyi katasztrófák kockázata, mint a házasságban élő férfiak körében" — tette hozzá Goldbourt.
A vizsgálat a nőkre egyáltalán nem terjedt ki, és bár a családi állapot és annak sikeressége valószínűleg hasonló hatással van rájuk is, szükség van e téren is önálló kutatásra — mondják a szakemberek.
Gyógyító eljárások
A koponyába vért szállító erek szűkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát műtéttel néhány éve már sikeresen kezelik, de a kisebb megterhelést jelentő, stentet (sztent) alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan mértékben eredményes, mint az operáció.
A korszerű diagnosztikai technikák segítségével megállapítható a nyaki ér belsejében a rosszullétet okozó szűkület helye. A sebész itt fölnyitja az eret, eltávolítja a szűkületet, és ha ez rövid idő alatt megtörténik, jó eredményre lehet számítani.
A koszorúér-szűkület kezelésére alkalmazott eljárás a finom fémhálóból kialakított henger, a stent behelyezése. Ilyenkor valamelyik verőéren keresztül katétert vezetnek a szív felszínén futó koszorúér beszűkült szakaszába: a stent rugalmas csőként újra lehetővé teszi a vér áramlását.
Néhány éve elkészült a nyaki erekbe helyezhető stent is. Itt is katétert nyomnak föl a nyaki ütőérbe, a szűkület fölé. Ott lukacsos esernyőre emlékeztető kupolával akadályozzák meg alvadék, törmelék elúszását a szűkült területről az agyszövet irányába. Az ernyő alatt folyik a munka: a szűkület megoldása, a stent behelyezése. Aztán a katétert kihúzzák, és ismét zavartalanul keringhet a vér. (MTI—i.)
