Kíméletesen bántak egymással tegnap délután Tusnádfürdőn az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) bálványosi szabadegyetemen megszervezett nyílt ülésének résztvevői, ennek ellenére igen lényeges nézetkülönbségek merültek fel az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői között, különösen az RMDSZ kormányzati részvételét illetően.
Bár a párbeszéd folytatásának szükségességét mindkét fél hangsúlyozta, Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök figyelmeztetett: elégedetlenek a magyar összefogás folytatásával, és amennyiben nem nyitnak új fejezetet az EMEF életében, könnyen látszatintézménnyé értéktelenedhet.
Oldott hangulatban kezdődött a Markó Béla RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor képviselő, Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor részvételével zajlott, Bakk Miklós által felvezetett beszélgetés: pénzfeldobással döntötték el, ki lesz az első felszólaló. Markó tréfásan meg is jegyezte: ez is a magyar összefogás fejleménye, hogy nincsen hierarchia, majd azt is hozzátette: Tőkésnek jutott ugyan az írás, neki meg a fej, de szívesen cserélne az Európai Parlament alelnökével.
A magyar összefogás kereteit, jövőjét taglalva az RMDSZ elnöke a párbeszéd, az együttműködés fontosságát taglalta. Mint mondta, a célokban megvan az egyetértés, az eszközökben, a taktikai kérdésekben viszont akadnak nézetkülönbségek. Az erdélyi magyarság önkormányzati, parlamenti, európai képviseletét sorolta a legfontosabb célok közé, figyelmeztetve egyúttal: a szlovákiai választások példája bizonyítja, hogy eredmények nélkül a magyarság egységes etnikai képviselete helyett egy magyar—szlovák párt jutott be a törvényhozásba. Elismerte, a nézetkülönbségek egyike az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, amelyet eltérően ítél meg az RMDSZ és az EMNT. A jelenlegi helyzetben, a megszorító intézkedések közepette igen nehéz eredményeket felmutatni a kormányzati részvétel kapcsán, de a decentralizációs folyamat beindítása, amely az egészségügyben a legelőrehaladottabb, mindenképpen pozitívum, hiszen azt akarjuk, hogy ne Bukarestben döntsenek rólunk — szögezte le Markó.
Látszatintézménnyé válhat
Erőteljes a különbözőség az erdélyi magyar összefogás és a valós összefogás között — állapította meg Tőkés László, aki anakronisztikusnak minősítette, hogy miközben Európa-szerte az integráció az uralkodó elv, az erdélyi magyar politikai életben mégsem teljes az összefogás. Szerinte a jól indult együttműködés az RMDSZ kormányra kerülése óta lanyhult, olyannyira, hogy látszatintézménnyé süllyedhet. Mint mondta, az EMEF üléseinek egyetlen következtetése gyakran csak az volt, hogy folytatják a párbeszédet, lényeges ügyekben — mint a Kulturális Autonómia Tanács, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott memorandum aláírása — nem sikerült közös nevezőre jutni. Az EMNT elnöke leszögezte: Orbán Viktor miniszterelnöktől kapott indíttatást az összefogás folytatására, kiszélesítésére. Ennek elmaradása nem csak az RMDSZ hibája — bár nagy pártként az övé a legnagyobb —, hanem a gáncsoskodók, vonakodók, pártoskodók vétke is, így súlyos felelősség terheli az MPP egyes vezetőit is. Az EMEF hatékonyabb működése érdekében áldozatokat kell hozni, hívta fel a figyelmet, megjegyezve: neki sem volt könnyű Sógor Csabával és Winkler Gyulával egy listán indulnia az EP-választásokon, bizonyos körökben azóta is árulónak tartják.
Ha elfogy a türelem...
Tőkés figyelmeztetésére reagálva Kelemen Hunor képviselő, kulturális miniszter a párbeszéd, az egymásba vetett bizalom fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a partnereknek nem szabad megkérdőjelezniük egymás jóhiszeműségét. Szerinte az EMEF mindazoké, akik részt akarnak venni az összefogásban, és elfogadják a játékszabályokat.
Keményebben fogalmazott Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, felsorolva azokat az ügyeket, amelyekben az EMEF-nek megalakulása óta nem sikerült közös nevezőre jutnia, és megkérdőjelezte az RMDSZ őszinteségét a párbeszéd szükségessége tekintetében. A KAT, az alkotmánymódosítás, a Székelyföld feldarabolására irányuló szándék kivédésére irányuló stratégia, a SZÖN által elfogadott memorandum, a külpolitika — megannyi olyan kérdés, amelyekben nem sikerült egyezségre jutni. Sérelmezte továbbá, hogy az RMDSZ nem tartott igényt a konzultációra olyan fontos döntések meghozatala előtt, mint a kormányra lépés vagy éppen a megszorítási, „antiszociális" csomag ügyében. Tehetségtelen kormány nyúlkál az emberek zsebébe, és az RMDSZ-es miniszterek ebben csendestársak, fogalmazott, figyelmeztetve: az összefogás kiszélesítésére, a politikai tartalom megújítására tett kísérletek kudarca esetén egyre nagyobb nyomás nehezül az EMNT-re, hogy politikai pártként lépjen színre.
A Victoria-palotától Katalóniáig
További feszültségek villantak fel a közönség által feltett kérdések során. A kormányzati politizálás hatékonyságát firtató kérdésre Markó kifejtette: könnyebb lenne az ellenzékből bírálni a kormányt, de bizonyos célok csak így érhetők el. Ismét csak a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját hozta fel példaként, amely kiesett a parlamentből a négyévnyi ellenzéki, eredmények nélküli politizálás után. Leszögezte: nem tud olyan kormányzati vagy pártpolitikai szándékról, amely Székelyföld feldarabolására irányul, bár lehetséges, hogy létezik ilyen. Amíg az RMDSZ része a kormánynak, ilyesmi nem merülhet fel — jelentette ki. A fejlesztési régiók átszervezése az RMDSZ egyik célja, távlatilag pedig közigazgatási hatásköröket kellene biztosítani a Székelyföldi régiónak. Arra a kérdésre, hogy lesz-e autonómia az MPP és az RMDSZ együttműködése nélkül, azt válaszolta: azzal együtt sem lesz, ha a szolidaritást nem fogadja el mindenki. Ennek kapcsán Tőkés Katalónia példáját hozta fel, emlékeztetve: milliók vonulnak utcára a nagyobb fokú önrendelkezésért. A magyarság is élhet ilyen eszközökkel, csak akkor az RMDSZ-nek már nem szabad kormányon lennie — jelentette ki a közönség részéről érkező taps közepette.
Felmerült az oktatási törvény, illetve a megszorító intézkedések ügye is. Markó elismerte, hogy a magyarság számára fontos jogszabály nem orvosolja ugyan a szociális helyzetet, de azt is leszögezte: további megszorításokat nem fogad el a szövetség, határozottan ellenezték a nyugdíjak megadóztatását is. Tőkés viszont úgy vélte, az RMDSZ túl kevéssel beéri, tanügyi autonómiára van szükség, vissza kell állítani a magyar iskolákat. A megszorítások kapcsán szerinte a Fidesztől kell példát venni, a jelenlegi helyzetben Romániában is alkalmazni kellene a bankok többletadóztatását.
