Romániának végre komolyan kellene vennie az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltakat a nemzeti kisebbségeket illetően — szögezte le tegnap Tusnádfürdőn Smaranda Enache.
Ha valaki tényleg komolyan vette a 21. bálványosi szabadegyetem nyílt kártyákról szóló felhívását, hát akkor ő kétségtelenül megtette azt: a magyar—román kapcsolatokban bekövetkezett vagy esedékes korszakváltásról szóló előadáson a Pro Európa Liga társelnöke nyíltan, őszintén világított rá olyan kérdésekre, amelyek hivatalos szinten tabunak számítanak, jóllehet a hétköznapokban ezeket érzékeljük leginkább.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium képviselője előadásában arra világított rá: Románia és Magyarország érdekei miatt is együttműködésre ítéltetett a kibontakozóban levő új közép-kelet-európai konstrukcióban, mely az energiapolitika, a mezőgazdaság, a kohéziós politika terén mutatkozik meg, vagy olyan projektekben, mint a Nabucco-terv vagy a Duna-stratégia. A gazdasági érdekek mögött azonban értéktartalom is húzódik — hívta fel a figyelmet, és szerinte az etnikumközi kapcsolatokat is ennek megfelelően kell kezelni, a bálványosi és a fideszes szemléletnek megfelelően a feszültségek hosszú távú kezelési módja az egyéni és közösségi jogok biztosítása.
Cătălin Avramescu államfői főtanácsos beszédében az intézményes kapcsolatokon túlmutató kulturális, illetve racionális-érzelmi emberközi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. A tolerancia hiányától előbb az elviselhető szintig, majd a tiszteletig jutott el a két ország kapcsolata az elmúlt évtizedekben, de ez még nem az út vége: el kell érkezni egymás elismeréséig — hangsúlyozta, a minőségi politikai osztály szükségességét ecsetelve.
A román államnak az elmúlt időszakban tett fontos gesztusaira hívta fel a figyelmet Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, utalva az állampolgársági törvény pozitív fogadtatására, illetve a Demokrata Liberális Párt támogatására Tőkés László európai parlamenti alelnökké választása során.
A legnyíltabban, leginkább emberközeli megközelítésből Smaranda Enache beszélt a magyar—román kapcsolatokról. Felhívta a figyelmet, hogy a kétnyelvű Marosvásárhelyen az állami intézményekben a magyar nyelv használata nem biztosított, utalt arra, hogy a magát multikulturálisnak nevező Babeş—Bolyai Tudományegyetemen oktatókat távolítottak el csak azért, mert magyar nyelvű feliratokat akartak kihelyezni, és megjegyezte: a feddhetetlenségi ügynökség kapcsán az önös gazdasági érdekeit védő Frunda György szenátort az államfő majdhogynem kémkedéssel vádolta. Romániában a kisebbségi jogok megfelelhetnek az európai standardoknak, mert azokat senki sem ismeri, de vajon megfelelnek-e a belső elvárásoknak, azoknak a standardoknak, amelyeket az erdélyi román hazafiak az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban is rögzítettek a kisebbségeket illető autonómia tekintetében — tette fel a kérdést. Prezidenciális, teokratikus nemzetállam felé tart Románia, figyelmeztetett, utalva az ortodox egyház expanziójára, az egykamarás parlamenti rendszer bevezetésére irányuló elnöki törekvésekre. A jelenlegi állam túlközpontosított, szétzúzza értékeinket, a szászok, zsidók által teremtett örökséget, provinciáinkat, miközben a közpénzekből elnöki, vallásos nemzetállamot akarnak létrehozni. A nemzeti identitásáért küzdő erdélyi románság nem azért egyesült a Regáttal, hogy ilyen államban éljen — szögezte le.
Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szintén arra hívta fel a figyelmet: nem csak a gazdasági érdekeken múlik a két ország kapcsolata, hanem ebben az erdélyi magyar közösség helyzete is fontos szerepet játszik.
