A néhány napja a politikusok által meglebegtetett jövő évi fizetésemelések is lehetségesek bizonyos mértékig, ám csak további elbocsátások árán, illetve az IMF azt is kikötötte, tizenharmadik fizetést jövőben sem kaphatnak a közalkalmazottak.

Gazdasági visszaesés

Az IMF, az Európai Unió és a Világbank szakembereiből álló küldöttség tegnap zárta le az ötödik, soron következő felülvizsgálatát, amelynek következtetéseitől függött, hogy Románia megkapja-e a tavaly kötött húszmilliárd euró értékű többoldalú nemzetközi hitelegyezmény utolsó részleteit. A küldöttség következtetéseit még jóvá kell hagynia az IMF vezetőtanácsának ahhoz, hogy a 914 millió eurós támogatást a valutaalap megadja. Az Európai Unió által ígért 1,15 milliárd eurót, mely a Brüsszel által az ország rendelkezésére bocsátott hitelcsomag harmadik részlete, viszont bizonyosnak tűnik, hogy szeptember második felében megkapja Bukarest.

Az IMF legújabb becslése szerint a gazdaság teljesítménye az idén 1,9 százalékkal romlik az előző évhez képest, a jövő évben azonban már 1,5―2 százalékos növekedést is lehetségesnek tart. Jeffrey Franks elmondta, hogy az ipar és az export is bővül, de a belföldi fogyasztás még mindig alacsony, és csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság fellendülését akadályozó tényezők közé sorolta még az árvizeket, amelyek az országot idén többször is sújtották.

Következnek a tanügyiek

A kormány eddig 27 000 közalkalmazottat bocsátott el, ez szinte fele az IMF-fel való egyezségben szereplő 70 000-es számnak, szeptemberben a tanárok egy része fogja elveszíteni állását ― közölte Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének elnöke. Franks szerint a kormány fog arról dönteni, hogy milyen gyors ütemű lesz az átszervezés, megjegyezvén, a valutaalapnak az számít, hogy jövőben a fizetésekre szánt kiadásokat a megállapodott szinten, azaz 39 milliárd lejen tartsák. Franks hangsúlyozta, a kabinetnek a következő két-három hónapban végre kell hajtania a közalkalmazotti bérezési rendszer reformjának második szakaszát is, aminek célja a közkiadások további csökkentése. Az IMF azt is kérte, hogy a parlament legkésőbb szeptember végéig fogadja el az új nyugdíjtörvény-tervezetet, ami a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja.

A kormány a valutaalappal folytatott tárgyalásokon vállalta, amellett, hogy év végéig elbocsát 74 000 közalkalmazottat, 2011-ben újabb 15 000 állami alkalmazottól válik meg ― derül ki a készenléti megállapodás kiegészítő dokumentumából. ,,Azzal a feltétellel, hogy 2011 végéig még 15 000 alkalmazottat elbocsátsanak, az intézkedések lehetővé teszik, hogy jövő év végéig kissé nőjenek az állami fizetések, abban az esetben, ha sikerül 39 milliárd lej alatt tartani a személyzeti költségeket" ― áll a dokumentumban.

Ellentmondó ígéretek

Az állami alkalmazottak fizetései jövő év elején átlag tíz százalékkal nőnek a júliusi csökkentéshez viszonyítva, de azzal a feltétellel, hogy kiiktatják a 13. fizetést, az esetleges plusznövelésről az átszervezések eredményességének függvényében döntenek ― nyilatkozta tegnap Emil Boc miniszterelnök a pénzügyminisztérium elemzéseire hivatkozva. ,,Az átszervezési folyamat eredményessége alapján elképzelhető a fizetések nagyobb mértékű növelése, ezt majd a folyamat végén látjuk" ― tette hozzá. A tízszázalékos fizetésemelés lehetőségét hétfőn már bejelentette Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter, kiemelve, ez csak akkor lehetséges, ha a jövő évi fizetésalapot összehangolják 60 000 állami állás felszámolásával. Egy nappal később Adriean Videanu gazdasági miniszter már azt mondta, a közalkalmazottak bére jövő év elejétől lépcsőzetesen visszatér a 25 százalékos csökkentés előtti szintre, ezt viszont tegnapi nyilatkozatában Jeffrey Franks nem tanácsolta. ,,Ha megfelelően ellenőrzik a kiadásokat, helyt lehet teremteni bizonyos fokú béremeléseknek. A mi tanácsunk az, hogy a közalkalmazottak 25 százalékos bércsökkentését ne fordítsák vissza" ― mondta Franks.

A valutaalaphoz intézett kiegészítő szándéklevélben szerepel az is, hogy a kormány felülvizsgálja korábbi döntését, miszerint 25 százalékkal csökkenti néhány független intézmény: a központi bank, az országos tőkepiac-felügyeleti bizottság, a biztosítások és a magánnyugdíjak felügyeletét végző országos tanácsok alkalmazottjainak bérét. Ez az intézkedés sérti az Európai Unió szabályait. A kormány a szándéklevélben elismerte ezt, és vállalta, hogy szeptember közepéig elfogad egy sürgősségi rendeletet, amely érvényteleníti a bércsökkentésről hozott korábbi döntést.

Éberségre szólítja a bankot

A Román Nemzeti Banknak (RNB) nem kell szigorítania monetáris politikáját azt követően, hogy az áfát 19 százalékról 24 százalékra emelték, mert ennek hatásai időszakosak, és 2011 végére eltűnnek, ám a jegybanknak ébernek kell lennie ― mondta Jeffrey Franks. Kifejtette, recesszió idején az áfához hasonló illetékek emelésének hatása kismértékben terjed ki. ,,Előrejelzésünk szerint az infláció a következő hónapokban éri el csúcsértékét, és jövő év végéig három százalékra lassul" ― véli Franks. Hangsúlyozta: az áfaemelés hatása egyszer érződik, és elemzéseik szerint a RNB-nek 2011-ben sikerül tartania az inflációs célt.