A levél megfogalmazói arról írnak, hogy megelégedéssel vették tudomásul a Szülőföld Alap pályázati rendszere átvilágításának tervét, és javasolják, hogy az terjedjen ki a titkosított szerződésekre is, eredménye pedig kerüljön nyilvánosságra. A levélben, amelyet a vajdasági magyar pártok közül a Vajdasági Magyarok Szövetsége nem írt alá, szerepel, hogy az előző magyar kormányzat a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítette abszolút előnyben.

Szlovákia átértékeli a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt

Szlovákia átértékeli a húszszázalékos kisebbségi hivatali nyelvhasználati küszöböt, mégpedig az ajánlások szellemében — erősítette meg Rudolf Chmel emberjogi és kisebbségügyi kormányfőhelyettes a szlovák kormány tegnapi ülése után. A húszszázalékos kisebbségi hivatali nyelvhasználati küszöb csökkentését és bizonyos esetekben ennek teljes eltörlését az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlotta Pozsonynak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásának ellenőrzéséről szóló második jelentésében. A dokumentumot szerdán vitatta meg és vette tudomásul a szlovák kormány. A szakértők által kidolgozott dokumentum ajánlásai nem kötelező érvényűek, s minden állam önállóan dönti el, mit fogad meg azokból. Chmel úgy véli, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt tíz százalékra kellene csökkenteni. A nyelvhasználati küszöböt a szlovákiai lengyelek és bolgárok esetében töröltetné el az ET, mert lélekszámuk egyetlen település esetében sem éri el még a tíz százalékot sem. Chmel, aki a magyar—szlovák Híd párt képviselője a kormányban, azt mondta, hogy ezt a problémát más elvek szerint oldják meg. Részletekbe nem volt hajlandó bocsátkozni, mert a témát a koalíciós tanács még nem vitatta meg.