,,Köszönjük, inkább elmegyünk" — ez a mottója 2500 cseh orvos fenyegetésének, akik alacsony fizetésük és a rossz munkakörülmények ellen tiltakoznak. Amennyiben az év végéig nem kapnak jelentős fizetésemelést, felmondanak. Csatakiáltásuk rávilágít a többi közép- és kelet-európai országban is gondot okozó akut problémára. Amióta ezek az államok csatlakoztak az Európai Unió­hoz, orvosok és kórházi ápolónők tömeges elvándorlása figyelhető meg Európa gazdagabb, nyugati felébe. Tá­vozásukkal fájdalmas űrt hagynak maguk után. Csehországban jelenleg hétszáz orvosi állás betöltetlen, vidéken rohamosan apad a háziorvosok száma. Bulgáriában is aggasztó a helyzet. Anna-Maria Boriszova egészségügyi miniszter szerint naponta eggyel kevesebb orvos marad a balkáni országban. Az EU-belépés (2007) óta Romá­niából hatezer orvos, fogorvos és gyógyszerész távozott olyan országokba, amelyek elismerik a román diplomát. Mellettük több mint négyezer ápolónő is hátat fordított az országnak. Románia esete rávilágít a bajok gyökerére. Egy fiatal román orvos fizetése általában nem több 350 eurónál — igaz, a lehető legjobb kezelés érdekében a páciensek ezt a saját zsebükből fizetett hálapénzzel toldják meg. Egy kivándorolt orvos Franciaországban, Angliában vagy Németországban a fenti összeg tízszeresét keresi azonos beosztásban.

A kelet-európai orvoskaravánból Németország is profitál: az érkező fiatalok legalább részben pótolják azokat a német orvosokat, akik a magasabb fizetés kedvéért skandináv országokba vagy Svájcba települnek át. Ezzel együtt tavaly ötezer orvosi állás volt betöltetlen német kórházakban és klinikákon. Az intézmények ezért szinte már lasszóval fogják a jelölteket — például hajlandók kifizetni a kelet-európai jövevények által elvégzendő nyelvtanfolyam költségeit.

A Kelet- és Közép-Európát elhagyó szakemberek egyfajta láncreakciót indítottak be: a Bulgáriában vagy Csehországban megüresedő állásokat Fehéroroszországból, Ukrajná­ból, sőt, Indiából érkező orvosok töltik be.