A menekült bojárok közül sokan még 1823-ban is Brassóban laktak, ahol egyre drágábban tudtak lakást bérelni. Szeptemberben, amikor a bérelt lakások igénybevételét még egy esztendőre törvényesen kérhették, soknak tartották a házbért, és megpróbáltak máshol lakás után nézni. Így történt, hogy Intze István nagyajtai birtokos lakást biztosított két bojár számára. A lakhatási engedélyért a Compagnie Commandóhoz írtak kérést, melyet Nagyajta notáriusa, Ferentz Sámuel írt:
,,Alázatosan jelentjük a Compagnie Commandónak, hogy ide hozzánk, Nagy Ajtára az Intze István úr házába esztendeig való lakásra jött ki Brassóból két bojár. Ezek folyó 1823-dik esztendőben szeptember 29-én, amikor szoktak a lakások változni, Brassóba jöttek Oláh országból ki 1821-ben, mikor más bojárok is mind kijöttek, mondásuk szerint kénytelenek voltak kijönni. Mind addig Brassóban fogadott szálláson voltak. Azért kellett kijönni Brassóból, mert ottan tovább élni nem tudtak. Az egyiket nevezik Nikuláj Györgynek, a másikat Kriszti Manolenek. Mindketten házasok, az egyiknek gyermekei vannak, és kiket is a felsőbbség rendelése mellett alázatosan bejelentünk a N. Compagnia Commandónak.
Nagy Ajta, 2 október 1823, Ferentz Sámuel notárius"
Hidvégen szintén befogadást nyer egy havasalföldi nagykereskedő, aki mint menekült bérel egy évre lakást Hagi Demeter Gidrótól. A kelmefestő Hagi D. Gidro 1809-ben szintén Brassóból telepedett át Hidvégre, kiváltságlevelet nyert az Erdélyi Guberniumtól, és céhet működtetett hat macedón társával együtt. Hagi kérését magyarul írta Atestatum címmel, amelynek szövegét így fogalmazta:
„Alább Írt nevemet arról hogy Anasztazi Spirojut hogy ismerem. Becsületes kereskedő volt Oláh országban, és mivel evel a zenebonával kételen volt otthagyni Oláh országot és ide hozni magát. Ezen fenebb írt emberért én mindenkor jótállok, hogy becsületes, jámbor ember, és minden fenebb írt dologért felelek, és a szokott pecsétemmel erősítem. Hagi Demeter Gidro, 1823. 26 decembris. Hidvégi privilégiális fabrikás Brassai civis"
A céhmester Hagi Demeter Gidro hamar megtanult magyarul beszélni és írni, ami elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy tisztségét betöltse. Valószínűleg Anasztazi Spiroju is macedón volt, akit Hagi még havasalföldi tartózkodása idejéből ismert. A zenebona kifejezés háborúskodást, nagy viszálykodást jelentett.
