A Rétyi Nyírben a délnyugatról érkező orkán szálalva terítette le a millenniumi fenyves egy széles sávját, ahol a szemközti Nyír — természetvédelmi terület — nem képezett összefüggő erdőt, hogy ki tudta volna védeni a fenyőerdő elleni orkántámadást.
A Nyírnek e területén egymástól nagy távolságra matuzsálemi korú nyírfák állnak, illetve álltak, mert a szelek ezek között tombolva egyre többet terítenek le. Egy-egy vihar után utólag meg lehet állapítani, hogy milyen irányból támadott a szél. Északi irányból a Nemere ostroma ellen védte több mint száz éven át a sűrű fenyves a nyírest. Most a szél délnyugatról rontott rá a Nyír ritka, öregfás sávjára, ott, ahol a természetes felújulás a Nyír védetté nyilvánítása, a legeltetés betiltása és a terület bekerítése után sem alakult ki sarjerdő, mint a nyíres nyugati részén.
A két erdőterület, a nyíres és a fenyves viselkedése orkánok idején emberi okoskodás nélkül maga mutatja az erdővédelmi megoldásokat hosszú távon: a millenniumi fenyves szakaszos kivágása után a területet azonnal újra kell telepíteni, hogy vele átellenben a Rétyi Nyír továbbra is természetes védettségben részesülhessen, és már ezt megelőzően erdészeti szakembereknek kellene megállapítaniuk, hogy e helyen miért nem következett be a természetes felújulás, és miként lehet ezt elindítani... Csemeteültetéssel?
A százados nyírfáknak az öregedéssel járó romlása, ellenálló képességük gyengülése természetes folyamat. A magányos nyírfák hatalmasra növő, terebélyes koronája valóságos kihívás a szelek számára, vitorlaként kapaszkodnak belé, és a laza, homokos talajban gyökerező fákat sorra-rendre kifektetik.
A hatalmas nyírfatetemek aztán ott korhadnak a halál bekövetkeztének helyszínén, mert a Nyír védett terület, onnan a törvények környezetvédelmi értelmezése szerint a széldöntéses fákat sem szabad eltávolítani. A rétyi polgármesteri hivatalnak ezzel kapcsolatosan más a véleménye, az elpusztult nyírfáktól megtisztítaná a helyet.
Magam is hajlok arra, hogy szigorú felügyelet mellett a széldöntésben földre zuhant nyírfákat el kellene távolítani. Nemcsak gazdasági megfontolások, hanem tájesztétikai szempontok miatt is. Jelenleg ez a rész úgy néz ki, mintha a nyírerdő halottas háza lenne, tele letakaratlan tetemekkel.
A kidöntött fák helyszínen hagyása elméletileg és gyakorlatilag is a korhadék talajpótló-talajjavító szerepére alapoz, meg arra, hogy a korhadó fa környezetének növénytársulásai és állatvilága számára kiváló élettér.
