HatárhelyzetekKőrösi Csoma Sándor diófái

2010. augusztus 24., kedd, Közélet

Csomakőrösi szobor- és templomnéző után magyarhoni vendégeinkkel az emlékházat is felkeressük. Javaslom, hogy egyúttal tekintsük meg Csoma Sándor közeli diófáit is, hisz meglehet, utoljára látjuk, mert olyasmiket olvasok, hogy a két védetté nyilvánított diófa-matuzsálem ágai bármikor letörhetnek, ezért a korona mielőbbi visszavágása szükséges. Ezt a kovásznai polgármesteri hivatal és a katasztrófavédelem szakemberei állapították meg, és írásbeli folyamodvánnyal fordultak a megyéhez a fák koronájának visszametszése végett.

A vendégek természetesnek tartják, hogy a diófanézés ne maradjon ki a csomakőrösi programból, hisz olyan kevés élő emlék kötődik még Kőrösi Csoma Sándorhoz, hogy ha az éppen két hatalmas diófa képében áll elibénk, akkor annak nemcsak minden ága, hanem minden levele is kegyeleti érték.

Magam nem tartozom sem azok közé, akik minden áron meg akarnak menteni minden öreg fát — bár hajlok erre —, de azt sem tudnám elfogadni, ha értelmetlenül csonkolnának, hisz a védett emlékfák esetében különösen fontos, hogy azokat lehetőleg semmi bántódás ne érje.

Befordulunk hát a csomakőrösi, sikátorszerűen keskeny Mókuska utcába. Már a főutcáról látszik, hogy a környék kertjeiben a hatalmas fák — többnyire diófák — koronazárásos együttest alkotnak, viharok idején egymást védik. Nálunk a hatalmas széldöntéses erdőkárok többnyire azért alakulnak ki, mert a viharos szél a szomszédos parcella fáinak letarolása miatt frontális ütközésbe kerül a védtelen szálfaerdővel. A régi rendtartó székelyek az erdőparcellák szélét törpe, bokros, szélfogó fákból alkotott sávokkal védték. Néhol, ezt kiegészítve még földhányásból alkotott sánccal is.

Nem vagyok szakember, de bizonyos sem vagyok abban, hogy a látványkáron túl milyen következményekkel járna a hatalmas koronaágak visszametszése.

Talán elfogadhatóbb lenne, ha a fákat a korhadt ágaktól tisztítanák meg, és nem bántanák a gyönyörű koronát. Természetesen ezt csak felelős szakemberek dönthetik el.

A csomakőrösi porondos hordaléktalaj a diófának igen kedvező. Ezért is szaporodik itt spontán módon is. Az ilyen patakkiöntéses helyen nőtt fák rendszerint egészségesek, és matuzsálemi kort érnek meg. Ezek a fák, én úgy látom, makkegészségesek. Ereklyefák, kötődésük Csoma Sándorhoz egyben turisztikai vonzerőt sugároz. A megcsonkolt fák képzettársításos alapon az emlékek csonkolását is előhívnák.

Ha lehet, ezt kerüljük el.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1393
szavazógép
2010-08-24: Közélet - Sylvester Lajos:

A rétyi nyírerdő halottas háza

A Rétyi Nyírben a délnyugatról érkező orkán szálalva terítette le a millenniumi fenyves egy széles sávját, ahol a szemközti Nyír — természetvédelmi terület — nem képezett összefüggő erdőt, hogy ki tudta volna védeni a fenyőerdő elleni orkántámadást.
2010-08-24: Világfigyelő - :

Amit nem szabad az elnöknek, azt szabad Sólyomnak (Szlovákia—Magyarország)

Sólyom László révkomáromiak gyűrűjében
A szlovák—magyar kapcsolatokról közölt kommentárt Sólyom László révkomáromi koszorúzása kapcsán a Sme pozsonyi liberális napilap tegnap. A régi római mondást — Quod licet Iovi, non licet bovi (amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek) — vasárnap óta úgy lehetne módosítani, hogy amit nem szabad az elnöknek, azt szabad Sólyomnak. A magyar államfő egy éve magánemberként még nem beszélhetett a révkomáromi Szent István-szobor előtt. Sólyom Lászlóként azonban a Szlovák Köztársaság már megengedte neki ezt — jegyzi meg a lap.